Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Kis magyar tüntetéstörténet (1848-1988) (K. A.)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben Október 30-án délután ismét hatalmas tömeg lepte el a főváros utcáit, különösen az Astoria Szálló, a Nemzeti Tanács székhelye előtt gyülekeztek sok százan, katonák és tisztek. Császári sapkarózsájukat letépve, helyére őszirózsát tűzve esküdtek fel a Nemzeti Tanácsra. Megkezdődött az őszirózsás forradalom. Az éjszaka folyamán a felfegyverzett munkás- és katonatömegek megszállták Budapest fontos stratégiai pontjait. Jellemző a helyzetre, hogy a Nemzeti Tanács vezetői teljes bizonytalanságban töltötték az október 30-31-éré virradó éjszakát, reggelre azonban nyilvánvalóvá vált a győzelem. Aznap senki nem ment munkába - tehát gyakorlatilag egynapos sztrájk volt -, az utcákon nyüzsögtek az emberek. József főherceg a tömegek nyomására kinevezte Károlyit miniszterelnöknek. A forradalom győzött. A tömegmegmozdulások ezt követően sem szűntek meg. A frontról hazatérő katonák egy része fosztogatni kezdett, s több helyen fegyveresen is összecsapott a csendőrséggel és a nemzetőrséggel. A legsúlyosabb incidens november elején a Krassó-Szörény megyei Facsádon volt, ahol a csendőrség Lúgosról légi segítséget kért. A bombázásnak - sajtóértesülések szerint - több mint száz áldozata volt. November 1-jén hatalmas tömeg követelte a fővárosban az ország teljes függetlenségét és a köztársaság kikiáltását, melynek deklarálására november 16-án sor is került. A Nemzeti Tanács néphatározata alapján Magyarország ,-független és önálló népköztársaság” lett. November végén Kun Béla vezetésével megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. December 12-én már a kommunista befolyás alatt álló katonatanácsok szervezkedtek. Felhívásukra 8 ezer tüntető katona követelte Bartha hadügyminiszter leváltását, a régi tisztikar félreállítását. Károlyi a követelést teljesítette, mire az ország szinte teljesen védtelenné vált, nemcsak a külső erőkkel, hanem a kommunista befolyás erősödésével szemben is. December 19-én szovjet mintájú tanácshatalmat követelő katonagyűlés és tüntetés volt Budapesten. Sorra csatlakoztak a gyárak, üzemek munkásai a kommunista párthoz, s jöttek létre a kommunista pártszervezetek. 1919 elején tüntetések és ellentüntetések követték egymást. Január lián ifjúmunkások sztrájkja és tüntetése volt Budapesten, 19-én viszont ellenforradalmi szervezetek demonstráltak. A tömegek hangulatváltozást jól mutatta, hogy február 21-én, a kommunista vezetők letartóztatásának napján még nagy tömeg tüntetett a szociáldemokraták és a kormány mellett. Három nappal később, 24-én viszont már a kommunisták mellett álltak ki a résztvevők a vas- és fémmunkások gyűlésén. Március 9-én már Budapesten 49
