Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések könyve egyetlen közös listát kell felállítania a demokratikus ellenzéknek és az egyéni választókerületekben csak egyetlen közös jelöltet szabad indítani. Az MSZP és az Együtt-PM felé intézte felhívását, hogy nyissák újra a tárgyalásokat az egységes lista érdekében. ,Az a megállapodás, amit kollégáink megkötöttek, az nem demokratikus, nem időtálló, mert nem találkozik a demokratikus választók sokaságának akaratával” - jelentette ki. Fodor Gábor, a Liberálisok - Magyar Liberális Párt vezetője felszólalásában szintén az összefogás erkölcsi parancsáról beszélt, hiszen ez történt 1956-ban is. Kijelentette: ha 2014-ben a Fidesz nyerné a választásokat, az a mostani vezető ellenzéki pártok, az MSZP és az Együtt-PM felelőssége lesz, mert ők az összefogás helyett az elkülönülést választották. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke szerint soha senki nem csapta be az elmúlt 25 évben úgy az országot, mint a Fidesz és Orbán Viktor. Éppen ezért csalástól mentes, demokratikus választásokat, szabadabb és igazságosabb országot kell a demokratikus ellenzéknek követelnie. A rendezvény utolsó felszólalója, Mesterházy Attila MSZP-elnök volt, aki azonban nem tudta megkezdeni beszédét. A tömeg jelentős része a politikus megjelenésekor elkezdte kiáltozni, hogy „Összefogást!". Érdekes fejlemény volt, hogy az MSZP elnöke nem válaszolt sem a korábban több felszólaló részéről is elhangzott kritikákra, felhívásokra, sem az összefogás tömegbeli követelésére, hanem nagyjából az előre elkészített beszédét tartotta meg. Hangsúlyozta, hogy a magyarok a történelemben mindig lerázták magukról a hazugságra épített politikát és azokat a vezetőket, akik a nép ellenében kormányoztak; ez a sors vár a ,felcsúti Ma- radonára”, Orbán Viktorra is. Mesterházy szerint a miniszterelnök fiatal demokratából „őszülő despotává” vált, aki el akarja zárni Magyarországot Európától. Azonban „elszántsággal, bátorsággal el fogjuk érni, hogy Magyarország újra köztársaság legyen, és fejlődő, gyarapodó nemzetté váljon"- fejezte be felszólalását. Mesterházy beszédének végét folyamatos bekiabálások, méltatlankodások zavarták meg, az MSZP-elnököt alig tapsolták meg, mielőtt elhagyta volna a színpadot újra felzengett az „Ösz- szefogást!" kórus. Noha a felek megegyeztek, hogy minden politikus csak öt percet tölt a színpadon és nem teszik vita tárgyává az MSZP és az Együtt-PM összefogását, úgy tűnt, hogy Gyurcsány Ferenc és a DK-szimpatizánsok „meghac- kelték” a tüntetést. Gyurcsány beszéde hosszabbnak tűnt, mint a többi felszólalás, és folyamatosan az összefogás kiszélesítését kérte számon, amiben 300
