Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) pestre. A hagyományos lengyel-magyar barátság mellett sok lengyelt azért is érdekelte Orbán Viktor beszéde, mert a lengyel Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnöke, Jarostaw Kaczyhski szerint „Varsóból is Budapest lesz”, azaz pártja győzelme esetén a Fidesz-kormányéhoz hasonló intézkedéseket vezetne be. A nemzeti zászlóikkal vonuló vendégek felkeresték Budapest lengyel vonatkozású emlékhelyeit (Bem apó szobrát, Piísudski marsall emléktábláját, a katyni mártírok emlékművét), majd a Budai Várból huszárok felvezetésével érkeztek a Lánchídon át a Széchenyi térre, ahol a Békemenet résztvevőihez csatlakoztak. A menet élén az „Egyesült erővel” felirat volt olvasható, amit két oldalról a magyar és lengyel zászló szegélyezett. A teljesen megtelt Kossuth téren tartott központi rendezvényen Szájer 7oz.se/EP-képviselő után Orbán Viktor miniszterelnök beszélt, aki a januári első békemenet jelszavát felkarolva kijelentette, hogy Magyarország nem lesz gyarmat. Az Európai Uniótól egyenlő elbánást követelt és kormánya addigi eredményeit felsorolva arra utalt, hogy „sokat tettünk, de még nem eleget/” Beszédében óvott az új gyarmatosítástól. Hasonlatában a békát hozta fel, amelyet úgy lehet a legjobban megfőzni, ha lassan melegítik fel körülötte a vizet. A miniszterelnök szerint a magyarok az „utolsó pillanatban” ugrottak ki a fazékból. Mivel a civil ellenzéki szervezetek továbbra sem engedték fel a parlamenti pártok képviselőit színpadjaikra, az MSZP Esztergomban tartotta meg központi országos rendezvényét, pár ezer fő részvételével. A DK a belvárosi Egyetem téren tartott kora délután tüntetést, ahol Gyurcsány Ferenc pártelnök néhány száz résztvevő előtt felszólította az Alkotmánybíróságot (AB), hogy vegye komolyan a Szabadság és Reform Intézet korábban egyszer már elutasított beadványát, és vizsgálja meg, hogy az Orbán-kormány vajon alkotmányos módon alakította-e át a politikai intézményrendszert, köztük a sarkalatos törvényeket. Amennyiben az AB nem foglalkozik érdemben a kérdéssel, úgy blokád alá vonják az AB épületét. A Milla tüntetése 15 óra körül kezdődött és fél öt körül ért véget. A helyszínről hónapokig tartó vita alakult ki, mivel a kormány és a főváros szinte az összes belvárosi helyszínt lefoglalta az 1848-as megemlékezésekre. Végül sikerült megállapodni abban, hogy a Milla a „szokásos” helyen, a Szabad sajtó utcánál tarthassa rendezvényét. A több tízezer résztvevőt megmozgató tüntetésen ismét Csákányi Eszter és Kulka János volt a két műsorvezető, akik elsőként bemutatták Pityinger Lászlót, művésznevén Do261
