Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések könyve A BRFK közlése szerint kora délutánig 26 főt állítottak elő, akiket azzal gyanúsítottak, hogy akadályozták a személyek szabad mozgását, és nem engedelmeskedtek a rendőri felszólításnak. A nap végére kiderült, hogy a rendőrség a képviselőket csak mentelmi joguk parlamenti felfüggesztése után vonhatta volna eljárás alá. Ezért őket - személyazonosságuk tisztázása és egészségi állapotuk felmérése után - még kora délután szabadon engedték. Mivel a képviselőket előre vették, az aktivistáknál e feladatokat csak estére sikerült befejezni, de a Kossuth térről a nap folyamán előállított személyek mindegyike még így is aznap elhagyhatta a rendőrség épületét. A nap eseményeinek tükrében az LMP délutáni fáklyás tüntetése a vártnál nagyobb sikert hozott, azon több ezer ember vett részt. A tömeg - amelyben több ellenzéki politikus is megjelent - a Gyorskocsi utcai rendőrségi épülethez akart vonulni, hogy így sürgesse a még őrizetben lévők szabadon bocsátását, ám a tüntetőkhöz eljutott hírek szerint a legtöbb aktivistát addigra már szabad lábra helyezték. A szónokok közül Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pártja népszavazási kezdeményezéseiről beszélt, amelyekben a munkavállalói jogok és az oktatáshoz való hozzáférés kérdéseiben kérnék ki a választók véleményét. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes a kormány leginkább sérelmezett intézkedéseit sorolta fel. A Szolidaritás Mozgalom képviseletében Székely Tamás társelnök ellenzéki kerekasztal létrehozását jelentette be. A tüntetés utóéletéhez tartozik, hogy már aznap többen egyenesen „Gyorskocsi utcai koalícióról” beszéltek, és a nap folyamán egy platformra került ellenzéki LMP, MSZP és DK pártok jövőbeni közeledését vagy szorosabb együttműködését várták. Bő két évvel a 2014-es választások előtt azonban az egyes pártok (és politizáló civil szervezetek) eltérő stratégiája és helyzetmegítélése ezt (még) nem tette lehetővé. A két kormánypárt frakcióvezetője {Lázár János és Harrach Péter) más kormánypárti képviselőkkel 2012. február 17-én törvénytervezetet nyújtott be a 2011. december 23-i események miatt eljárás alá vont személyek (képviselők és aktivisták) közkegyelemben részesítéséről. Az 1990-es taxisblokád utóéletére emlékeztető javaslatot az érintettek elutasították, mert a törvény- tervezet elfogadása egyértelművé tette, hogy a tüntetők törvénytelenséget követtek el. 250
