Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)

IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013)

„A kétharmad csak tőled fél!” A legkisebb ellenzéki párt tiltakozó akciója hullámokat ver - a világsajtóban is (2011. december 23.)

Az Országgyűlés őszi szezonjának egyik utolsó ülésnapján igazi törvényhozási hajrá várt a képviselőkre. Aznap tizennégy - köztük több kétharmados - törvény zárószavazására került sor a Tisztelt Házban, amit a Lehet Más a Politika (LMP) párt szimbolikus akcióval akart emlékezetessé tenni. Főként az elfogadásra váró választójogi törvény kapcsán tartottak attól, hogy a harmadik köztársaság berendezkedését egy alapjában új rendszer váltja fel. Előre csak annyit lehetett tudni, hogy az LMP „Új ellenállás” kampánya keretében délután 16 órára tiltakozó fáklyás gyűlést szervez a Kossuth térre. Ez a tüntetés előzetesen csupán egynek ígérkezett az akkori számos ellenzéki tüntetés közül. Az, hogy az események másként alakultak, leginkább a modern hírközlési technikának köszönhető.

De előbb lássuk az előzményeket! A kormányzó Fidesz/KDNP pártszövetség rendelkezett a sarkalatos törvények elfogadásához és módosításához szükséges kétharmados többséggel, így a parlamenti ellenzéknek nemcsak külön-külön, de együtt sem volt valós eszköze a beterjesztett és/vagy végszavazásra váró törvényjavaslatok elfogadásának megakadályozására. Az ellenzék nem számíthatott a harmadik köztársaság politikai rendszerében korábban be vettnek számító vétózó és lassító mechanizmusokra sem, mert az Országgyűlés 2010 novemberében olyan törvényeket fogadott el, amelyek gazdasági kérdésekben korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét, ameddig az ország adósságállománya a GDP 50%-a alá nem süllyed. Schmitt Pál köztársasági elnök a Fidesz/KDNP pártszövetség előtti bemutatkozó beszédében, 2010. június 24-én maga fejtette ki: „En nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének gátja, sőt motorja lehetek.” Az államfő a tüntetésig (vagy a tüntetések hatására) egyetlen törvény kapcsán sem élt politikai vagy alkotmányos vétójogával, holott az Országgyűlés honlapja csak 2011-re 109 elfogadott új törvényt és 106 törvénymódosítást említ.

Az ellenzék nem tudott érdemben profitálni a kormánypártok népszerűségének csökkenéséből. A Fidesz 2010-hez képest elveszítette támogatóinak kb. felét, ám az ellenzéki pártok támogatottsága alig változott. A 2011-es év legnagyobb és legemlékezetesebb utcai tüntetéseit újonnan létrejött civil mozgalmak rendezték, amelyek kifejezetten meg akarták különböztetni magukat a parlamenti pártoktól. E közben a baloldal tovább töredezett. Az MSZP-ből 2011. október 22-én kivált Gyurcsány Ferenc egy évvel korábban

247