Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések könyve A legnagyobb létszámú, ötödik országos gárdista avatásra március 15- én került sor, amikor a Hősök terén a hazai és nemzetközi sajtó élénk érdeklődése mellett 650 új gárdista vonult fel. Nem várt „segítségként” a júliusi európai parlamenti választásokon az SZDSZ választási plakátjain a liberális és a szélsőséges nemzeti párt közötti választásra buzdítottak. így a kormányzati pozícióban elhasználódott, belső vitáktól tépázott liberális párt ingyen reklámot csinált a Jobbiknak, mely párt a júniusi EP-választáson 427 773 szavazattal (14,77%) harmadik lett, így három képviselőt küldhetett Strasbourgba. Az országos politikai siker után, július 2-án született a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete a gárda feloszlatásáról, amire a Jobbik vezetésének reagálnia kellett. Nem akartak a gárdáról, mint politikai eszközről lemondani, és az ország szinte egészét lefedő, több ezres létszámú tagságot is egyben akarták tartani. E célok elérésére szerveztek július 4-ére tüntetést a gárda betiltása ellen a fővárosi Erzsébet térre, ahol a gárdisták fehér ingben ültek a füvön, majd vezényszóra felvették mellényüket. Ekkor a rendőrség beavatkozott, és a gárdistákat - köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét is - egyenként vitték a közelben álló rabszállító autókba. Az előállított személyek ellen rendszerint garázdaság miatt tettek feljelentést. A gárda szimpatizánsait a rendőrség kora este az Erzsébet tértől a Keleti pályaudvarig üldözte, ahol a tüntetők szétoszlottak. Aznap 216 előállítás történt, 17 könnyű sérültet láttak el. A Legfelsőbb Bíróság 2011 novemberében jogerős ítéletében kimondta, hogy a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a 2009. júliusi gárdatüntetést. Az akkor előállított gárdisták személyi szabadság korlátozása és más jogcímen kártérítési pereket indítottak a rendőrség ellen. Egy évvel később, 2010. július 4-én a „Bajtársiasság napját” hirdették meg, amelyen az egy évvel korábbi eseményekre emlékeztek. A Jobbik 2010-es Trianon-megemlékezésén hozták létre a Magyar Nemzeti Gárdát, amelyet a feloszlatott gárda utódszervezetének szántak. Az Erzsébet téri tüntetésen beszédet mondott Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Pörzse Sándor, ifj. Hegedűs Lóránt és Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselők, továbbá Kiss Róbert a Magyar Nemzeti Gárda akkori főkapitánya. A fővárosi Erzsébet téren új gárdistákat is avattak, az eskü szövegét Vona Gábor olvasta fel. A rendezvényen és az után 74 előállítás történt, a rendőrség ezúttal már csak a felfegyverkezett, rohamsisakos és rendbontó egyéneket emelte ki. 230
