Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések könyve Gárdák vonulása (2010. július 4.) Milyen politikai eszközöket választhat egy politikai párt? Adódnak a „klasszikus” parlamenti eszközök, a felszólalás, az interpelláció, a sajtótájékoztató vagy a sajtóközlemény. A parlamenten kívüli eszközök közül választhatják a tüntetést, aláírásgyűjtést, élőláncot vagy az utcai kitelepülést. Ezek az eszközök azonban leginkább a már parlamentbejutott pártok számára jelentenek valós alternatívát. A Jobbik Magyarországért Mozgalom még parlamenten kívüli pártként a látványos és provokatív megjelenéseket választotta. 2003-tól minden karácsonykor kereszteket állítanak a főváros forgalmas helyein, amivel a szimbolikus térben „felzárkóztak” a zsidó hitközségek köztéri Hanuka gyertyagyújtási szertartásához. A mai pártok közül talán a Jobbik érzett rá legjobban a „szimbolikus cselekvés" műfajára. Ennek keretében egy valós társadalmi igényt vagy problémát elsőként karoltak fel. A legtöbb ilyen probléma megoldása ösz- szetett, több szereplő együttműködését igényli, és csak közép- vagy hosszútávon képzelhető el. Egyes pártok ezt a komplex kérdéskört leegyszerűsítik, egy provokatív kérdésbe sűrítik, amire egy hasonlóan leegyszerűsített választ adnak. Az érintettek józan eszükkel tudván tudják, hogy problémájukat nem lehet varázsütésre megoldani. Elkeseredettségükben azonban sokan remélik, hogy valahogyan mégis egyik napról a másikra születhet megoldás égető problémáikra. A szimbolikus cselekvés a politikai beszédnél annyival több, hogy a cselekvés látszatát kelti, vagy olyan eseménysort vált ki, amely elmozdítja a helyzetet a látszólagos holtpontról. A szimbolikus cselekvés egyik eszközeként használta a Jobbik vezetése a Magyar Gárdát és annak különböző, általuk integrált utódszervezeteit. Az események jobb megértése érdekében a következőkben röviden felelevenítjük a Gárda történetét és megalakulása körüli jogi problémákat. A Gárda rövid története A szélesebb társadalom és a parlamenti pártok figyelmét több tragikus esemény irányította a magyar-cigány együttélés problémáira. Szögi Lajos tanár meglincselése (2006. október 15.) és Marian Cozma kézilabdázó megkéselése (2009. február 8.) voltak azok az események, amelyek hetekig szerepeltek az országos média híradásaiban. 228
