Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - III. A szociálliberális kormányzás időszaka (2002-2010) (S. K.)
III. A szociálliberális kormányzás időszaka (2002-2010) belül találjon miniszterelnök-jelöltet, akit majd a „konstruktív bizalmatlan- sági indítvány” útján választ meg az Országgyűlés. 2009. március 29-én, éjszakába nyúló viták után az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont miniszterelnök-jelöltnek, így miniszterelnökké választásának időpontját 2009. április 14-ére tűzték ki. A Civil Összefogás Fórum 2009. április 5-i gigademonstrációjának szervezői április 7-én sajtóközleményt adtak ki, miszerint tüntetésüket addig folytatják, amíg a civilek „vissza nem kapják a döntés jogát arra, hogy előrehozott választással ők válasszák meg vezetőiket.” A CÖF vezetői ennek szellemében 2009. április 14-én déltől fél hatig újabb országos demonstrációt hirdettek Bajnai beiktatása ellen a Kossuth térre. Mivel a Parlament előtti teret az új miniszterelnök megválasztásának és beiktatásának napján védett területté nyilvánították, ezért a demonstráció az Alkotmány utcába került meghirdetésre, s ez már eleve lehetetlenné tette, hogy a civilek élőlánccal zárják körbe a Parlamentet. Április 14-én délben már vagy 10 ezer ember szorongott az Alkotmány utcában, s az emberek egyre csak gyülekeztek. Délután 4 órakor, a munkaidő lejárta után már 30-40 ezer ember verődött össze egészen a metrókijáratig. 12 órakor, a tüntetés kezdetén, a Himnusz eléneklését követően, Németh Miklós Attila levezető ismertette a rendezvény programját, majd Simon János felolvasta a CÖF követelését tartalmazó egyoldalas levelet, amit háromszori közfelkiáltással megszavaztatott a jelenlévőkkel. Ezt követően a Parlament bejáratánál a petíciót a Csizmadia László, Fricz Tamás és Simon János által alkotott delegáció átadta Semjén Zsolt országgyűlési képviselőnek, kérve, hogy olvassa fel. A kisebb ellenzéki párt elnöke szót kért a Parlamentben, és fennkölt érces hangon, méltóságteljesen felolvasta a Nép kiáltványát. A kordonok mögé szorult tömeg a szabadtéri kivetítőn egyenes adásban nézte és néma csendben hallgatta. Először fordult elő a magyar parlamentáris demokrácia történetében, hogy egy tüntető tömeg követelését nyilvános ülésen felolvassák az ország házában. A szavazás előtt a FIDESZ és a KDNP képviselői tiltakozásul kivonultak, így az országgyűlés szociálliberális többsége 204 igen szavazattal és 8 tartózkodással megválasztotta Bajnai Gordont Magyarország miniszterelnökévé. Az Alkotmány utcában a képviselői voksok leadását, majd az eredmény kihirdetését követően Piukovics Gábor elszavalta a „Magyar hiszek egyet”, majd 10 perces ütemes dobszó hallatszott a beiktatás alatt. A feszültséget oldotta az öröm, hogy egymás után jöttek ki a tömeghez az 219