Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - III. A szociálliberális kormányzás időszaka (2002-2010) (S. K.)

III. A szociálliberális kormányzás időszaka (2002—2010)

A gárda és ellenzői - A Magyar Gárda avatása, különböző felhangokkal (2007. augusztus 25.)

A Rongyos Gárda mint történelmi példakép

A Magyar Gárda bevallott mintaképei közé tartozott a későbbiekben Rongyos Gárdának nevezett szerveződés is. Ez egy 1919. április 18-án Kecskeméten, Héjjas Iván gazdálkodó és tartalékos főhadnagy által - az első világháborút megjárt tisztekből és közkatonákból, a Székely Hadosztály maradványaiból, valamint környékbeli gazdákból és szegény napszámosokból - alapított paramilitáris szervezet volt, mely különösen 1919 és 1921 között játszott szerepet, amikor hazánknak gyakorlatilag nem volt hadserege. Héjjas az integer Magyarország megóvását, a pacifizmus elleni fellépést, az „országvesztő vörös veszedelemmer való szembeszállást, a hadviseltek földhöz juttatását és a mezőgazdaság „helyzetbe hozását” az ipari és banktőke ellenében hirdette meg. Nézetei között antiszemita, antiszociális, antiliberális és irredenta elemek egyaránt fellelhetők voltak.

Héjjas Iván alakulatai részt vettek a tanácsköztársaságot követő vörösök elleni megtorlásban, az izsáki és orgoványi vérengzésekben. Ugyanakkor harcra keltek a Lajta-vidék (a mai Burgenland) területének megtartásáért is, megakadályozva, hogy az osztrák reguláris hadsereg bevonuljon a térségbe. Ha egy hónapnyi időtartamra is, de 1921 októberében létrehozták az ún. Lajtabánságot, amelyet még a magyar kormány sem ismert el. Ugyanakkor - többek között - ezek az események vezettek oda, hogy Sopron és környékén decemberben népszavazást lehetett tartani a térség sorsáról, és a „leghűségesebb magyar város” hazánké maradt, nem lett az ezután létrehozott osztrák Burgenland tartomány székhelye.

Aktualitást az adott a Jobbiknak, hogy a pártelnökük szerint a gárda létrehozásakor sem volt olyan hadsereg Magyarországon, amely adott esetben meg tudná védeni hazánkat. Egy jövendőbeli „nemzetőrség” magvaként képzelték el a Magyar Gárdát, melynek „párthadsereg” jellegét azonban alig lehetett tagadni, és - mint ilyennek - a Rongyos Gárdáénál jóval félelmetesebb és ismertebb történelmi előképei is voltak.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, az általa létrehozott Magyar Gárda Mozgalom a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó szervezetek voltak. Az „anyaegyesületet” 2007 júniusában jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke, kifejezetten a Magyar Gárda Mozgalom megalapítása céljából. Az Egyesület tagjai főként a Jobbikhoz kötődő személyiségek (kivétel a Fidesz-tag Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, de ő 2008-ban kilépett): Usztics Mátyás színész, Murányi Levente ’56-os szabadságharcos, Pörzse Sándor újságíró, Staudt Gábor, Szabó Gábor, Szegedi Csanád, Szilárd István és Vona Gábor jobbikos politikusok. A gárda jelszava: „Hit, erő, akarat”. Deklarált célja a magyarság fizikai, lelki

185