Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) (S. K.)
II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) Torgyán József „féregirtó” beszéde - A kisgazdapárt „kormánybúcsúztató” nagygyűlése (1996. március 14.) 1996 tavaszán a Független Kisgazdapárt elfogadottsága tetőpontján állt. Közel 30%-os népszerűségi indexével megnyerte volna a választásokat, ha ekkor tartják azokat. Már 1992-ben, a „harag napján” megmutatta a párt, hogy különösen elnökük, Torgyán József vezetésével nagy tömegeket tud megmozgatni. 1996 márciusának idusán újabb, ezúttal „kormány búcsúztató- nak” nevezett nagygyűlést hívtak össze a Parlament előtti Kossuth térre. A különösen vidékről nagy számban érkező tüntetők radikális jelszavakkal közeledtek előbb a Petőfi-szoborhoz. Itt 17 órakor először Vásárhelyi Dénes színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd Torgyán József megnyitotta az ünnepi megemlékezést. Ezután a kisgazdapártnak és szövetségeseinek képviselői szóltak fel: így Németh Bálint, az ’56-os Szövetség elnöke; Gyimóthy Géza, a kisgazdák alelnöke; Hasznos Miklós, a Nemzeti Szövetség Magyar Egyesület képviseletében; Lányi Zsolt, a kisgazda országgyűlési frakció helyettes vezetője; Pongrátz Gergely, az ’56-os Corvin köziek hajdani parancsnoka és Homoki János kisgazda országgyűlési képviselő. A mintegy 30 ezer fős tömeg - a nemzeti zászlók erdejében - a kormányt elítélő és lemondását követelő radikális jelszavakat skandált és ilyen feliratú transzparenseket emelt a magasba: „Vesszen Horn, vesszen Pető!", Munkát, kenyeret, Horn Gyulának kötelet!", „Torgyánt a kormányba, Horn Gyulát a Dunába! Takarodjon Horn! ” A rendezvény második helyszíne a Kossuth térre vezető útvonal volt (Deák Ferenc utca - Deák Ferenc tér - Bajcsy-Zsilinszky út - Alkotmány utca), melyen fáklyás felvonulással haladt végig a tömeg az ország háza elé. Mindenfelől sokan csatlakoztak a felvonulókhoz, úgyhogy a Parlament előtt a legszerényebb számítások szerint is 50 ezer ember gyűlt össze, a szervezők vélekedése szerint 120-150 ezren is lehettek, sőt egyes területszámítások alapján elérhette a jelenlévők száma a 200 ezret is. Maga a 19 órára tervezett nagygyűlés mégis majdnem kudarcba fulladt. A „lelkes” tömeg a szónoki emelvény felé igyekvő kisgazda vezért - kíséretével együtt - csaknem agyonnyomta, de valóságosan „felborította”. Torgyán József nagy nehezen és sajgó lábbal jutott fel a szónoki emelvényre. A tömeg heve így még jobban átragadt az egyébként is „nagy dolgok” mondására készülő pártvezetőre, aki ezen a márciusi ünnep előtti napon olyan kemény szavakra ragadtatta magát, mint még soha. 119
