Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - II. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) (S. K.)
n. A politikai váltógazdaság kezdetei (1994-2002) és majális helyett — délelőtt az MTA székháza, délben pedig a Parlament előtt a Bokros-csomag megszorító intézkedései ellen. Petíciót adtak át az Ország- gyűlés alelnökének, Kóródi Máriának. Követelték az ingyenes közoktatás és a - képességei alapján - mindenki számára hozzáférhető felsőoktatás biztosítását, igazságos közteherviselést és valódi érdekegyeztetést, a közoktatás szakmai és finanszírozási biztonságának megteremtését, valamint azt, hogy ne bocsássanak el közalkalmazottakat. November 15-én volt a legnagyobb pedagógus és közalkalmazotti tüntetés, több tízezer, egyes vélemények szerint csaknem százezer résztvevővel. Szervezője a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) volt. A pedagógusok a Roosevelt (ma Széchenyi István) téren, a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók a Művelődési Minisztérium előtt a Szalay utcában gyülekeztek. A találkozó a Parlament épülete előtt volt. A követelések már konkrétabbak voltak: 25%-os béremelést, az 1992 előtti munkaviszony közalkalmazotti jogviszonyként való elismerését, garantált működési feltételeket a köz- és felsőoktatási intézmények számára, valamint teljes foglalkoztatási és szakmai biztonságot szerettek volna. A több tízezres tömeg előtt először Szabó Endrének - aki éppen az Országos Érdekegyeztetési Tanács ülésén képviselte e munkavállalókat -, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnökének levelét olvasták fel. Ezt követően Kiss Papp László, a FDSZ, majd Vadász János, a KKDSZ elnöke, végül Szöllősi Istvánná, a PSZ főtitkára mondott beszédet. Ezután a három szakszervezet közös petícióját adták át, melyben megállapodást követeltek a pedagógusok kötelező óraszámáról és a tanulócsoportok létszámáról, az ön- kormányzati kulturális normatívákról, valamint a felsőoktatási intézmények működésének biztosításához nélkülözhetetlen költségvetési hozzájárulás vitatott kérdéseiről. A budapesti eseménnyel párhuzamosan Miskolcon és Nyíregyházán is tüntettek a pedagógusok. 1995. december 15-én volt Magyarországon az első általános pedagógussztrájk, melyet a PSZ és az FDSZ szervezett. Mintegy 160 ezer óvónő, tanító, tanár és egyetemi, főiskolai oktató vett részt benne. A részvételi arányt a szervezők a közoktatás területén több mint 80%-osnak ítélték meg, de ez a szám bizonnyal nem volt 70% alatt. A követelések között ismét első helyen szerepelt a kereseti viszonyok további romlásának megakadályozása, továbbá nyomást kívántak gyakorolni az Érdekegyeztető Tanácsban folyó 115
