Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) (S. K.)
I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) zászlóval letakart koporsóját. Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondott búcsúbeszédet, melyben az eltávozott miniszterelnöknek a nemzeti és demokratikus Magyarország megteremtéséért tett erőfeszítéseit méltatta. Sütő András erdélyi író a világ magyarsága nevében meleg szavakkal szólt a „lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökérőr, megköszönve annak türelmét és bölcs mérsékletét. Bolbe ritz Pál címzetes apát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja közzétette a haldokló végakarataként megfogalmazott kijelentését: „keresztény Magyarországot akartam”, A beszédeket követően ágyútalpra helyezték a koporsót, és katonai gyászmenet kísérte azt a Fiumei úti temetőbe, ahol a főváros által adományozott díszsírhelyen, a Nemzeti Pantheonban helyezték örök nyugalomra. Mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen, kísérte utolsó útjára a miniszterelnököt. A sírnál a magyarországi történelmi egyházak képviseletében a katolikusok nevében Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek, a reformátusok képviseletében Hegedűs Lóránt püspök, az evangélikusok megbízásából Harmati Béla püspök, a magyarországi zsidóság küldötteként Schweitzer József főrabbi, a határon túli magyar egyházak nevében pedig Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök mondott búcsúbeszédet. Utóbbi Antall József történelmi érdeméül azt hozta fel, hogy egyszer és mindenkorra megfogalmazta a magyarság együvé tartozásának igényét. Az elhantolást követően a sírt elborították a kegyelet virágai, és a temetést követően napokon, sőt heteken át zarándokhellyé vált Antall József sírja a 28. parcellában. Egy évvel később készült el Antall József monumentális síremléke, Melocco Miklós alkotása, amelynek belsejében található a puritán sír. A négy égtáj felé tekintő alakok mintha valami hatalmas erővel akarnák szétfeszíteni a sírt körülvevő kőépítményt, kifejezve Antall egyik legfontosabb igyekezetét, kitörni a magyarságot feldaraboló, összeszorító helyzetből. Az sem lehet teljesen véletlen, hogy a sír és az emlékmű Deák Ferenc, a haza bölcse mauzóleuma közelében található. 105
