M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 kezdve az MTA főtitkárhelyetteseként dolgozott. A társadalomtudományok31 és a külkapcsolatok tartoztak hozzá és tagja volt az MTA elnökségének. „ ...különböző értekezletekre, testületi vitákra nem egyszer meghívtak, s mert az MTA elnökségéhez a nyolcvanas évek elejétől egyre több párt- és kormányzati megkeresés érkezett különböző határozattervezetek véleményezésére, nem egyszer »belülről« láthattam a politikai döntések formálódását. A döntésekben azonban csak akkor vehettem részt, amikor kormánytag lettem. ”32 A Grósz-kormány 1987. június 25-én lépett hivatalba. Kulcsár Kálmán, igazságügyi-miniszterként, ténylegesen 1988. július 1-jétől kezdte meg munkáját a kormányban. Ekkorra a kormány politikai súlya a korábbiakhoz képestjelentősen megnövekedett. Jóllehet a PB és a KB formailag irányított, a tényleges irányítás megfordult. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy Grósz Károly, aki egy személyben volt miniszterelnök és KB főtitkár, a miniszter- elnöki pozíciót kezelte jelentősebbként. A politikai irányvonal többnyire a kormánykörökben formálódott. Az MSZMP vezető testületéi, az egyes titkárok és apparátusok többnyire a kormányszervezetek által kialakított előterjesztések alapján dolgoztak. Az Igazságügyi Minisztérium politikájának fő vonala (például alkotmányozás) Kulcsár javaslatai alapján lényegében kormányszinten, esetenként Grósz Károllyal folytatott külön megbeszélés alapján alakult ki.33 a bírói karból, 1957-1968. az ELTE, illetve az MTA tudományos munkatársa, 1965-1966. a Columbia és aberkeleyi Kaliforniai Egyetemen dolgozik Ford-ösztöndíjjal, 1969-1983. az MTA Szociológiai Kutató Intézet igazgatója, 1983-1988. az MTA főtitkár-helyettese, 1986. az Indianai Egyetem vendégprofesszora, 1988-1990. igazságügy-miniszter, 1990-1993. ottawai nagykövet, 1994- az MTA Politikatudományi Intézet igazgatója. 1989-1990. a Hazafias Népfront elnöke, köztársasági elnökjelölt. 1970-1998. az ELTE jogszociológiai tanszékén egyetemi tanár, 1983-1989. a Magyar Szociológiai Társaság, 1987-1989. az Erdei Ferenc Társaság elnöke. A Társadalomkutatás főszerkesztője, az Acta Juridica szerkesztőbizottság tagja, 1988-1990. a Magyar-Indiai Baráti Kör elnöke. Az állam- és jogtudomány kandidátusa (1956), doktora (1968). 1973- az MTA levelező tagja, 1982- rendes tagja. Vö.: A rendszerváltozás évei, 1987-1990 [elektronikus dokumentum] MÓL, Budapest, 2010. 31 1985/1986-tól a „Ts Programiroda” vezetője az MTA-n 32 Kulcsár Kálmán: Két világ között. Rendszerváltás Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 115. 33 Uő. uo. 115. 92
