M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
I. fejezet
Kávássy János Előd tanulmánya Kávássy János Előd A vég kezdete - Amerikai prognózisok és politikai helyzetértékelés Kelet-Európa jövőjéről a rendszerváltás hajnalán A jelenkori, hazai politikai aktorok szóhasználatában hol rendszerváltásként, hol rendszerváltoztatásként, olykor pedig rendszerváltási kísérletként megjelenített magyar, pontosabban kelet-európai politikai, intézményi, gazdasági és társadalmi változás lassan negyedszázadossá érik. E gyarapodó történelmi távlat (is) formálja azon jogos igényt, hogy visszatekintsünk, és újra, alaposabban szemügyre vegyük az 1980-as évtized utolsó, illetve az 1990-es dekád legelső éveit, újragondolva és talán átértékelve mindazt, amit a korszakról tudunk, illetve tudni vélünk. Alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam, amerikai részről milyen prognózisok és értékelések születtek Kelet-Európa várható jövőjét illetően; egyben igazolva, hogy - minden más állítással ellentétben1 - legkésőbb 1988-ra nyilvánvaló volt, a Moszkva szatellitjeiként létező keleti blokk és annak államai alapvető változások és átalakulás előtt állnak. Vizsgálódásunkat, kissé talán meglepő módon, célszerű 1982 szeptemberében, Ronald Reagan első elnöki periódusának második esztendejében kezdeni, ekkor születet meg ugyanis az 1989-ig érvényben lévő Az Egyesült Államok Kelet-Európa politikája címet viselő NSDD 54 {National Security Decision Directive - nemzetbiztonsági döntéshozatali direktíva), mely az alábbiakban tárgyalt korszakban mindvégig érvényben volt, meghatározva Washington térségbeli politikájának céljait, eszközeit és működését. Az 1 Csak egyetlen példát emelve itt ki: Frank Carlucci, aki 1978 és 1981 között a CIA igazgatóhelyettese, 1986-87-ben Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, majd végül 1987-89-ben védelmi miniszter volt, a 2003-ban William Karel által rendezett francia dokumentumfilm sorozatban - CIA: Guerres secrétes („A CIA titkos háborúi”) - mindvégig állította, hogy az 1989-es európai események mindenkit megleptek. Mint látni fogjuk, Carlucci állítása tarthatatlan, s az események legkevésbé őt és a hasonló kaliberű döntéshozókat érhették váratlanul.
