M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
I. fejezet
Fricz Tamás tanulmánya az uralmat a különféle szférák fölött, beleértve a politikát is. Előbbi esetben a demokrácia lassú, de biztos stabilizációja látszik valószínűnek, míg az utóbbi esetben nem kizárható, sőt a régi rend elitjének intézményes és magatartásbeli kötődései miatt szinte egyértelműsíthető a demokratizáció visszaesése, torzulása, egy „hibrid” rendszer kialakulása. 3. táblázat: Az átmenetek típusai a demokratizáció sikere szempontjából A demokratizáció szempontjából A demokratizáció szempontjából kedvező típusok* kedvezőtlen típusok** 1. Alulról jövő nyomásgyakorlás, a régi elit háttérbe szorítása Csehszlovákia (Csehország) NDK 1. Átmenet a régi elit irányításával, mely fokozatos gyengülést mutat Bulgária Albánia 2. Alulról jövő nyomásgyakorlás, új államalapítás, a régi elit háttérbe szorítása Lettország Litvánia Észtország Horvátország 2. Alulról jövő nyomásgyakorlás (forradalom) után a régi elitek puccsa, átmenet az utóbbiak irányításával, mely fokozatos gyengülést mutat Románia 3. A régi és az új elit közötti tárgyalások, az új elit fokozatos felülkerekedése Lengyelország 3. Új államalapítás Átmenet a régi elitek irányításával, mely részben erős marad Macedónia Moldávia 4. Új államalapítás, a régi elit részleges jelenléte, majd integrálása Szlovénia Szlovákia 4. Új államalapítás és új rendszer építése a régi elitek irányításával, mely tartósan erős marad Oroszország Fehéroroszország Ukrajna 2000-ig (közép-ázsiai országok) 5. A régi és az új elitek közötti tárgyalások, a régi elit „felerősödése” Magyarország 2010-ig * Az 1-től az 5-ig tartó sorrend erősorrendet mutat, amennyiben az 1-es típus a leginkább kedvező a demokratizáció szempontjából ** Az 1-től 4-ig tartó erősorrenden belül a 4-es a leginkább kedvezőtlen típus a demokratizáció szempontjából Forrás: saját összeállítás, 2012 45
