M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 érvényesnek tekintett dogmát arról, miszerint az 1956. októberi mozgalom kezdettől fogva ellenforradalom volt.2 Arra már korábban rámutattunk M. Kiss Sándorral, hogy az „ellenforradalom” dogma kanonizálását a moszkvai politbüro már korábban jóváhagyta.3 S tegyük hozzá: igényelte. A november 4. utáni sortüzek terrorja után a kizárólagos hatalmat megszerző Kádár elindította a magyar történelem legnagyobb politikai megtorlását.4 A bírói ítéleteket nem független bíróságok5 mondták ki. Az érdemi határozatokat a politikai döntéshozók hozták meg. Nem csak olyan jelentős személy esetében, mint Magyarország legitim miniszterelnöke ügyében, hanem a megyékben a népbíróságok - valamint a megyei bíróságok - előtt folyamatba tett ügyekben is.6 A forradalom megtorlása során tovább folytatódott a koncepciós perek gyakorlata. A koncepciós perekről, azok szerkezetéről és tulajdonságairól másutt bővebben értekeztünk.7 Itt csak annyit: az „ellenforradalom dogma” igazolásához fel kellett mutatni olyan - soha meg nem történt - tényállásokat, amelyek a Horthy-rendszer restaurálását, az ellenforradalom brutalitását 2 Az MSZMP IKB ülésének jegyzőkönyve: A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei I. kötet (továbbiakban jkv. I.) 1956. november 11 - 1957. január 14. Bp. Intera, 1993. p. 139-247. 3 Kahler Frigyes - M. Kiss Sándor: Kinek a forradalma? Bp. Püski-Kortárs, 1997. p. 321-326. 4 Gosztonyi Péter Magyar Golgota - A politikai megtorlások vázlatos története Magyar- országon 1949-től 1963-ig és egyéb korrajzi történetek. Heltai Gáspár Kft. Bp. 1997. Saját kutatásaink szerint Mintegy 24 ezer személyt ítéltek börtönbüntetésre, s a végrehajtott halálos ítéletek száma 300 körül volt. A közbiztonsági őrizet (internálás) intézményének alkalmazásával további 13 ezer embert fosztottak meg szabadságától meghatározatlan időre közigazgatási határozattal. A közbiztonsági őrizet intézménye 1956. december 13-án lépett hatályba az 1956. évi 31. tvr.-íel, (az 1956. évi 31. tvr.-et az 1957. évi 1. és 1957. évi 41. sz. tvr.-tel módosította.) 5 Kahler: Joghalál Magyarországon 1945-1989 Bp. Zrínyi, 1993. p.17-98; Kahler - M. Kiss: Kinek a forradalma? p. 209-229; Zinner Tibor: A Kádári megtorlás rendszere, Hamvas Intézet, 2001, p. 5M40. 6 így Földes Gábor és társai ügyében a győri Megyei Bíróság előtt Gyepes István tanácselnöknek Nezvál Ferenc Igazságügy Miniszter adott közvetlen utasításokat. 7 Kahler: Joghalál..., p. 139-203; Kahler: Gondolatok a koncepciós perekről. In: Jogállam és diktatúra. Bp. Kairosz, 2008. p. 5-38. 238
