M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Zimier Tibor tanulmánya Május 27-én megszólalt Balogh. A vele készített beszélgetésnek több oka is volt. Visszatért az Elemző-Értékelő Bizottság létrejöttére. A miniszter- helyettest, Lászlót helyreigazította, mert közölte, hogy az újonnan felállított bizottság esetében nem az ellenőrzés a fő feladat, hanem „az információ- csere útján kölcsönös konzultációs lehetőség” megteremtése szakmai kérdé­sekben, valamint a kormány tájékoztatása a munka fázisairól. Megnyilat­kozása visszatükrözte az igazságügyi tárca és a közte lévő alapvető ellen­tétet. „Ez a tevékenység kiegészül a Magyar Történelmi Társulat elnöksége által életre hívott társadalmi bizottság közreműködésével - folytatta -, ami szintén erősíti, hogy a törvénysértések felülvizsgálata a legszélesebb nyilvá­nosság előtt történjék.” Ők szakmai segítséget ajánlottak fel, és nem ellen­őrző szerepre törekednek. A HIK által tervezett társadalmi bizottságról - mint illetéktelen - elhárította a véleményformálást. Balogh egyértelművé tette, hogy szemben a HIK állásfoglalásaival, a kormánynak jogában állt eldönteni, hogy kire bízza ezt a munkát. A törté­nészbizottság tagjainak kiválasztásnál feltétel volt, hogy valamennyi a „XX. századi magyar történelem szakértője legyen”, majd mindehhez hozzáfűzte: „nagyon fontos elv volt, hogy történészként se vegyen részt ebben a mun­kában az, aki ilyen-olyan oknál fogva érintett az ügyben”. (Később e tételét a kutatásaim alátámasztották.) Szemben a kormányhatározattal, Balogh úgy vélekedett, hogy a „perek felülvizsgálata három évig is eltarthat”. Állítha­tom, hogy ez irányú, szakmai, elvi alapokon nyugvó véleményét számta­lanszor hangoztatta előttem, ütemterveket sürgetett mind az időrendet, mind a típuspereket illetően. Függetlenül attól, hogy tudta, a tárca megkísérli befejezni a munkát határidőre. Az még legrosszabb álmaiban sem merül­hetett fel, hogy egyrészt még ennél is hamarabb kell lezárnunk kutatásainkat, másrészt, hogy hónapokon belül a honatyáknak is el kell fogadniuk a je­lentéseinkkel megalapozott törvényt. Balogh részletezte kiválasztásom hátterét is, leszögezve, hogy nincs szükségem arra, hogy ő a védőügyvédem legyen. Ami lehetőségem megvolt, az „más történésznek is meglehetett volna”. „Nem lehet kétségbe vonni” - állt ki mellettem -, hogy „Zinner Tibor ezeket a kérdéseket jobban ismeri, mint bárki. Többek között ezért is esett rá a választás.”89 89 Magyar Hírlap, 1989. május 27. A perek felülvizsgálata három évig is eltarthat. Miért égették el az iratokat? 227

Next

/
Thumbnails
Contents