M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 hető személyekről konzultálunk. Elmondtam azt is, hogy az értekezleten az a benyomásom támadt (és nem csupán a jogászok és történészek számbeli különbsége miatt, hanem azért is, mert a vezető igazságügyi szakemberek - úgy tűnik - maguk akarják elintézni a felülvizsgálatot), hogy a felelős beosztásban lévő jogászok a történészi munkát nem tartják a magukéval egyenrangúnak, egyfajta kisegítő - alvállalkozói - szerepre kívánnak kárhoztatni bennünket. Utaltam arra, hogy nehezen tudtunk közös nyelvet találni, mert ők az előzetesen jóváhagyott anyagok birtokában, én meg azok hiányában vitatkoztam. Ok ismerték a célt, a semmisségi törvényekhez vezető úttal együtt, én viszont csupán egyes kutatási részfeladatok előkészítésének kimunkálásáról adhattam számot. Ezek viszont kizárólag a saját kutatásaim voltak, amiket akkor a történészek védelmében közös szellemi termékként „értékesítettem '. A szokásos pártbeli titkolódzás visszaütött - szögeztem le nem alaptalanul, de eredménytelenül. Baloghnak csalódottan fejtegettem, hogy a jogászoknál sikertelenül érveltem a LfB bíráinak előzetes felülvizsgáló szerepe ellen. Válaszaikban refrénként tért vissza, hogy az idő sürget bennünket, és a legfontosabb, hogy elérjük a kívánt célt. Baloghot kemény fából faragták, és jelezte, hogy minden szakmai segítséget biztosítani fog ahhoz, hogy az általam talán kisarkítottan beállított jogász-történészi viszony helyrebillenjen. Egy kérdés a jó előkészület, más kérdés a jó feldolgozó munka. Úgy vélte, hogy a jogászok és a történészek között az iratismeret alapján helyre fog állni az egyensúly. Érdeklődésére már arról is tájékoztattam - noha az egy héttel később, a tárcánál elkészült emlékeztetőből kimaradt -, hogy a jogászok kiválasztása befejezés előtt áll. Most adta tudtomra, hogy Kulcsárral abban állapodtak meg még 1988 decemberében, hogy ő - egyrészt elismert historikus szak- tekintélyként, másrészt pártpolitikai feladatot teljesítve - részt vesz majd a történészek kijelöléséről folyó megbeszéléseken (most, mint a Fejti vezette bizottság tagja77). Helyzetét nehezíti - mondotta -, hogy a kormányhatározat Kulcsárt jogosította fel a bizottság tagjaival összefüggő javaslat megtételére. Egyes részleteket elárult a felülvizsgálat politikai mozgatórugóiról, a kezdetekről, arról, hogy miért kért fel annak idején az „összefoglaló” elkészítésére, és azt miként használta fel, kitért arra, hogy Kulcsárral és másokkal 77 Az 1989. május 5-én kormányhatározattal felállított Elemző - Értékelő Bizottságnak (is) tagja lett. 220
