M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Zinner Tibor tanulmánya Részemről így kezdődtek, titokban és néhány oldalon keresztül az események, majd folytatódtak az MSZMP KB PB 1989. február 7-én tartott tanácskozásán hozott határozatának, továbbá az MSZMP KB február 20-21 - én megtartott ülésén jóváhagyott előterjesztésnek megfelelően. Mindezt azonnal követte a Németh-kormánynak február 22-én tartott ülésén az igaz­ságügyi tárca által benyújtott előterjesztés elfogadásával a jogász-történész tényfeltáró bizottság társelnökeinek kijelölése. Földvári József büntetőjo­gász, a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanszékvezető tanára mellett - a hamarosan felálló bizottságokkal - így vehettem részt történész társelnök­ként az ún. koncepciós elemeket tartalmazó büntetőügyek felülvizsgála­tában, az ún. semmisségi törvények közül az első kettő (majd a rendszervál­toztatás után Kahler Frigyessel együtt a harmadik) előkészítésében. Az ország belpolitikai helyzetének alakulásától, a több évtizedes egy- pártrendszer fokozatos, lépésről lépésre történő felszámolásának kikény­szerítésétől a pluralista demokratikus társadalmi berendezkedés megvaló­sulása irányába tartó folyamat közepette vizsgálható a törvénysértő bünte­tőperek felülvizsgálatához szükséges személyi és tárgyi feltételrendszer megteremtése. A tényfeltáró bizottság létrejötte körüli, személyeskedő vi­táktól sem mentes politikai küzdelmek a Kádár-rendszer, és mindenekelőtt az annak vezető erejeként ismert sztálini indíttatású párt végórái közepette zajlottak. Sőt, a már korábban sem teljesen egységes párvezetésen belül több kisebb-nagyobb hatalmi csoport jött létre, másfelől viszont a pártapparátus egyes körei részéről is megkezdődött (egy eleve kudarcra ítélt) kísérlet a Kádár-rendszer és a kádári párt modernizálására a túlélés eszköztárának megteremtésével. Közben viszont (már Grósz kormányfősége idején) a párt- politikai hatalom folyamatos csökkenésével együtt járt a párttól mindjobban távolodó kormányzat egyes köreinek erőteljes előretörése. A magyar kormányfő hivatalos látogatást tett az Amerikai Egyesült Ál­lamokban, ahol bejelentette, hogy Nagyot és társait, ha a család akarja, meg­felelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik. Két héttel később, az 1988. augusztus 17-én Kulcsár Grósszal, majd a következő napon Pozs- gay Imrével tárgyalt. Utóbbi megbeszélésen Kulcsár felvetette, hogy a tör­ténelmi múlt feltárásával foglalkozó történészek csoportját ki kellene egé­szíteni jogászokkal, akik felderítenék a törvénytelen büntetőperek össze­függéseit. A jogász-történész tényfeltáró bizottság épp azért jött utóbb létre, mert akkor Kulcsárnak (a TIB már ismertté vált álláspontjával egyetértő, azt támogató) kezdeményezése sikertelen maradt.31 203

Next

/
Thumbnails
Contents