M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Albert Zoltán Máté tanulmánya örökségét kívánja továbbvinni a létrejövő új magyar állam. Érdekes megfigyelni az ebben az időszakban kiadott Magyar Közlönyöket. Amíg nem lépett hatályba az új címer, addig a címlapon a Kádár-féle címer szerepelt. Címer nélkül csak az 1989. október 23-i szám jelent meg, amelyben kihirdették az új köztársasági államformát és a változtatott Alkotmányt is közre adták. A lap utolsó oldalán még az eredeti javaslat szerinti szavazólap szerepelt, amelyen a már említett három címer közül lehetett volna szavazni.32 Az ezt követő számban33 tehát már ismét a Kádár-féle címer szerepelt a címlapon. Ez azért érdekes, mert többször volt már olyan a XX. század során, hogy a kérdéses időszakokban címer nélkül jelent meg az ország hivatalos lapja. A Kádár-féle címer még azokon a számokon is rajta szerepelt, amikor már meghozták azt a döntést, hogy csak két címerről (a koronás kis- címerről és a Kossuth-címerről) lehessen szavazni! Az Országgyűlés 63. ülésén, 1989. október 30-án Gál Zoltán34 belügyminisztériumi államtitkár ismertette a kormány35 álláspontját arról, hogy népszavazás legyen a címer ügyében.36 Az Országgyűlés 1989. október 31-i, 64. ülésén Sarlós István javasolta azt, hogy ne három, hanem csak két címerről lehessen szavazni. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter ezt a javaslatot a kormány nevében elfogadta. Ezután az Országgyűlés meghozta a döntést arról, hogy a címerről és a köztársasági elnökről történő népszavazást 1990. január 7-én tartják meg.37 Utána még Tóth Attiláné38 képviselő-asszony kife32 Magyar Közlöny. 1989. október 23. 74. szám, Budapest, 1258. o. 33 Magyar Közlöny. 1989. október 25. 75. szám, Budapest 34 „1964-ben [...] belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. [...] 1989. május 1-jétől 1990. május 23-ig a Németh-kormányban belügyminisztériumi államtitkár, [...] 1989-ben az MSZMP képviseletében részt vett a háromoldalú tárgyalások plenáris és középszintű ülésein. 1990. január 24-én államtitkárként megbízták a Belügyminisztérium vezetésével. 1989. október 7-én alapító tagként belépett a Magyar Szocialista Pártba.” (Történelmi tár. Forrás: http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=- 4120&eatid=65%3Ag&Itemid=67&lang=hu. letöltés ideje: 2013-11-19) 35 Németh Miklós kormánya (1988. nov. 24.-1990. máj. 23.) (Bölöny-Hubai [2004]: 119.0.) 36 Országgyűlési napló [1998]: IV. kötet, 5243. o. 37 Országgyűlési napló [1998]: IV. kötet, 5321. o. 38 Tóth Attiláné Légrádi Anna: 1984-től MSZMP tag. „1980. június 8. és 1990. március 16. között tagja volt az országgyűlésnek; mandátumát mindkét ciklusban Budapest 52. számú egyéni választókerületében szerezte.” 181
