M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Kukorelli István tanulmánya Kell-e nekünk népszavazás? „A november 26-ra kiírt népszavazás ma politikai életünk ütközőpontja. 1989. ősze nem hozta el a közjogi stabilitást, helyette pártpolitikai küz­delmeknek alárendelt alkotmányjogi »csúsztatások« nehezítik a békés át­menetet. Ezekben a csúsztatásokban részesek a magukat függetlennek ne­vező jogászfórumok, jogászok is. Fura értelmezése a jognak, ha azt politikai szándékoknak kiszolgáltatottan tesszük meg; ha céljainknak kedves a jog, akkor jó, ha nem, akkor rossz. Ez volt a jellemző az elmúlt évtizedek jog­felfogására is. A népszavazásban egymásra talált négy ellenzéki párt nyílt levele a jogrend helyreállítására hív fel, az alkotmánybíróságért kiált, mondván; »bármely jogállamban az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna e jog­sértő döntéseket.« A képzeletbeli jogállamban erre aligha maradhatott volna idő, mert a tényleg független alkotmánybíróság a kezdet kezdetén fellépett volna az ilyen tisztességtelen árukapcsolások ellen, ami a népszavazásra vitt három plusz egy kérdés viszonyát jellemzi. A jövendő alkotmánybíróság feladata lesz fellépni az ilyen és ehhez hasonló manipulációk, csúsztatások ellen. Kár, hogy még nem működik ez az intézmény, bár félő, hogy nálunk ez is a pártharcok fóruma lesz. Hol történt tehát jogsértés? Én személy szerint az árukapcsolást tekin­tem annak, meggyőződésem, hogy az országgyűlés politikai megfontolások­ból nem kívánta meg mindegyik kérdés esetében a százezer aláírást. A népszavazást elrendelő országgyűlési határozatban, ha független alkotmánybíró lennék sem találnék kivetnivalót a hatályos jog szerint, (vö. 1989. évi XVII. törvény 9. §., 10. §., 25. §.) A törvény legfőképpen az Országgyűlést kötelezi arra, hogy őrködjön azon, a népszavazásra feltett kérdések úgy legyenek megfogalmazva, hogy annak alapján valamennyi ál­lampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. És még valamit: egyetlen jogál­lamban sem vonják kétségbe a parlamentek autentikus törvényértelmezési jogát. A kezdeményezőknek az elrendelt országgyűlési határozattal, a kezde­ményezés bírálóinak (nekem is) az árukapcsolással és nem önmagával a nép­szavazással van bajunk. A köztársasági elnök választásának módja (és nem csak az ideje!) társítva van három már legálisan is eldöntött kérdéssel, olyan 159

Next

/
Thumbnails
Contents