M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)
II. fejezet
Rendszerváltás 1989 fogó rendszerét kívánja érvényesíteni, szemben az eddig alkalmazott koncessziós, vagyis egyedi engedélyezési rendszerrel. ”4 A törvény magyarázata és hivatalos indoklása nem hagy kívánnivalót maga mögött, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a törvényi háttérrel lehetett az MSZMP egyszemélyes Kft-inek megalapításától kezdve az állami vállalat- vezetők személyes vagyoni részesedésén át az ellenőrizhetetlen vegyes tulajdonú gazdasági társaságok megalapítását (gyakran külföldi tulajdonrésszel) kezdeményezni. „Közgazdászok, és most már állami és pártvezetők is kimondják: Magyarországon válság van 1984 óta folyamatosan csúszik lefelé az ország gazdaságilag, ugyanazon a csúszdán, amelyre tulajdonképpen a 70-es évek közepén rálépett. Ez a lecsúszás 1984, pontosabban az 1985-ös pártkongresz- szus óta jelentősen felgyorsult. Ennek leglátványosabb jele az eladósodottság mértékében mutatkozott meg: 1987-ben a bruttó adósságállomány a bruttó nemzeti termék arányában meghaladta a 90 százalékot. A magyar adósságszolgálata nemrubel-export százalékában véve 1972-ben még csak 20 százalék volt, 1987-ben 80 százalékra emelkedett. Magyarország az egy főre jutó adósság szempontjából a 11. a világban, Európában pedig az első. Az országnak együtt kell élnie ezzel az óriási adóssággal az elkövetkező 10-15 évben. (...) A kormány tervei között az első helyen egy olyan stabilizációs program végrehajtása szerepel, amelynek fő vonása a liberalizálás lenne. (...) A jövő tartogathat egy másik lehetőséget is: diktatórikus módon bevezetni a változásokat a gazdaságban, amit úgy hívnak, hogy reformdiktatúra. S akkor lehet, hogy a reform-diktatúrából csak diktatúra marad és reform nem. Erre láthatók kísérletek a szocialista országokban. ”5 1988 nyarán a politikai gazdaságtan szakembere is megkongatta a vészharangot, újabb kulcskifejezéseket vezetve be a közbeszédbe, mint liberalizálás és reformdiktatúra (melytől óva int, mint újabb parancsuralmi rendszertől). Az említett számok pedig dermesztőek, a bruttó kilencven százalékos eladósodottság az alábbi ütemben keletkezett: 4 Piacteremtő, versenyformáló erő. Beszélgetés Sárközy Tamással az új társasági törvényről, Népszabadság, 1988. május 16., hétfő, készítette Bossányi Katalin 5 Fel is út, le is út. Lengyel László írása, Pénzügykutató Rt., HVG, 1988, július 9. 134
