M. Kiss Sándor (szerk.): Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány - RETÖRKI könyvek 2. (Lakitelek, 2014)

II. fejezet

Orosz Tímea tanulmánya gorbacsovi reformok helyeslését jelentette. Gorbacsov nyilatkozataiban elő­szeretettel hivatkozott Leninre, tehát egyfajta divatot teremtett és egyenlő volt a strukturális reformok elfogadásával. Tehát ez nem Leninről és az „ősi” kommunista tanokról szólt, hanem a korábbi rendszerrel való nyílt szembe­fordulás üzenetét hordozta. Már említettük, hogy a beszédekben több ízben is elhangzik a mun­kanélküliség kérdése, amely ugye a teljes foglalkoztatás ideájáról való le­mondást jelenti. Pozsgay szerint ez sem volt már újkeletű gondolat, hiszen már 1979-ben közfelháborodást váltott ki, amikor a győri RÁBA üzemben elbocsájtottak csaknem száz dolgozót és nem tudtak nekik a régióban rövid távon másik állást kínálni. Az 1979-es év azonban más szempontból is fontos volt, hiszen ebben az évben hozták nyilvánosságra, hogy számos alapvető fogyasztási cikk ára jelentősen emelkedni fog, mert az állam már nem képes tovább fenntartani ezekre a termékekre az állami dotációt. 1988-ban már teljesen nyilvánvaló volt, hogy nem lehet további át­csoportosításokkal elfedni sem a valós munkanélküliséget, sem pedig az államháztartás tetemes hiányát. Csak a problémák nyilvánosság előtti néven nevezése volt szokatlan a pártértekezletet figyelemmel kísérő polgárok szá­mára. Az excell-táblázat készítése folyamán sokszor el kellett gondolkodnunk azon, hogy behúzhatjuk-e egyáltalán az adott oszlopba az ikszet, hiszen a felszólakó ugyan nem mondta ki konkrétan a bennünket érdeklő problémát, de szavai mögött ott húzódnak azok a gondolatok, amelyeket mi a beszédből kiemelni kívánnánk. Ezért a diagramunk akár szubjektívnek is tekinthető, mert az indirekt jelenlévő gondolatokat nem tüntethettük fel az ábrán, hiszen valójában nem hangoztak el. Igyekeztünk tehát empirikus megközelítéssel végezni a feladatunkat és valós mennyiségi adatokat kívántunk rögzíteni az általunk készített diagramokban. Végezetül térjünk ki még egy szempontra, amely sokszor és sok for­mában hangzott el vagy utaltak rá a felszólalok: a fiatal generációk. 1988- ban a fiatalok zöme elfordult az MSZMP-től és a szocialista rendszertől. A KISZ sem jelentett már vonzerőt, legalábbis nem politikai értelemben. Mi több, a szocializmus számukra egy bukott rendszer, amelyben nem találnak perspektívát. Elfordulnak, és alternatív társadalmi mozgalmak felé veszik az útjukat. 119 KOT«

Next

/
Thumbnails
Contents