Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Benke Valéria: „Föl lehet gyújtani a nádtetős szocializmust, de sok haszna nem lesz!”
hogy a párt erőltette, én hallom, hogy ilyeneket mondanak, hogy a párt és a Kádár János erőltette. Persze, ha őt előzőleg meggyőzték arról, hogy ez létkérdés, és ő mindig szokta vállalni azt, amire egyszer igent mondott. .. ./Remélem/ nem akarják komolyan mondani, hogy a pénzügy nem akarta az adóreformot... és az, hogy nem volt igazán körültekintő szakmai mérlegelés, hogy a társadalmi hatásokról az innen-onnan elkészített elemzéseket lesöpörték az asztalról. ...Erre, ha kell, akkor tudok bizonyítékot mondani. Én... olyan esetet tudok, amikor nem zárom ki, hogy... abszolút informálisan személyes beintés hatására az OT - személy szerint Faluvégi és közvetlen munkatársai - referált egy kérdésben. Ez a ’85-ös, tehát az akkori gazdaságpolitikai tervek. Ezt nem zárom ki. ...Tehát azért szüntették meg az állami bizottságokat, mert az csakugyan megtörtént, hogy az érintett gazdasági minisztériumok egymást nyűve nagyon gyakran az inercia hatásra nem valamiféle konfliktusvállalással előrevivő javaslatot fogadtak el, hanem a legkisebb rossz alapján mindenki engedett a másiknak annyit, amennyit kellett ahhoz, hogy valamilyen javaslat átmenjen. Ezek aztán semmit sem értek, a negatívumok bejöttek, a pozitívumok nem jöttek be tőle. Ilyen alapon egy olyan egyeztetési eljárás jött létre, aminek a végeredménye egy komplett,... komplettnek látszó kész terv. Tehát nem komplex, hanem komplett terv. A komplexitás az azt jelenti, hogy a negatív és pozitív hatásokat egyformán számításba veszi, amivel már nem lehetett mit kezdeni. .. .Azért a szakembereknek adott hitel annyira megvolt, hogy egyszeregyszer, ki-ki ... ezt-azt szólhatott, néha nagyon nem szerencsésen, azt is meg kell mondjam, de nem volt soha döntő jelentőségű. Ágazatok /érdekei/ messzemenően /domináltak/, a megyéké olyan esetekben, amikor a Lenin Kohászati Müvekben a KGM meg a megye, egymás keblén távozva csinálták ezeket a harcokat azért, hogy fönnmaradhassanak. .. ./Pl./ Tolna megye nem volt olyan nagy „aduász” ilyen szempontból. Ott voltam képviselő, onnan származom, jól ismertem a dolgokat. A megyei bizottság bedobta magát, de nem hiszem, hogy bármit jelentett, hogy az atomerőmű helyét úgy jelölték ki. A legnagyobb vízhozam ott volt a Dunán, lejjebb nem lehetett vinni nemzetközi okokból, /pl./ Mohácsra, /mert/ akkor tudniillik Jugoszláviát is meg kellett volna szavaztatnunk, hogy lehet-e ott atomerőmű, vagy nem. És följebb Paksnál volt annyi vízhozam, hogy azt lehetett mondani, hogy itt a hűtést meg lehet oldani, még akkor is, ha a Duna olyan kicsi, hogy a kacsák át tudnak menni raja. ...Az, hogy az atomerőmű ne ott legyen, hanem még három helyet fölvetettek az adott megyék mind bedobták magukat, számítva arra, hogy a mi nagyberuházásainkkal együtt)áróan ott olyan infrastrukturális föllendülés lesz, amit enélkül nem kapnak meg. Ez sajnos tényleg benne volt a mi egyébként hibás döntési rendszerünkben, hogy egy nagyberuházás zsákjába nagyon sok mindent bele lehetett tömni. Ettől drágák és nem látszanak hatékonyaknak azok a beruházások se, amik valójában nemzetközi mércével mérve még hatékonyak is lehetnének. ...A vízierőművel tényleg így volt, hogy ódzkodtak. Nem általában és elvben voltak ellene, azt hiszem ők sem, de a mindenkori konkrét betervezésnél Interjú Benke Valériával 48
