Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)

Benke Valéria: „Föl lehet gyújtani a nádtetős szocializmust, de sok haszna nem lesz!”

Interjú Benke Valériával

Kérdés: A ’70-es évek végén indultak bizonyos nagyberuházások, mint pl. az olefin program, korábban az eocén program? Beindult a nagymarosi vízlépcső, és az Adria vezeték koncepciója.

Válasz: Az Adria vezetéket még korábban határoztuk el, azt hiszem, akkor talán még a Nyers elvtárs is ott volt a vezetésben. ...Ennek ’73 előtt kellett elhatározódnia, mert olajprogrammal kalkuláltunk. 1973 novemberében volt az olajkrach, attól fogva kellett tehát átértékelni az addig már nagy ütemben előrehaladó olaj / programot/, szóval átálltunk olajkazánokra, stb... Az olefin programot a Szekér Gyula később is megvédte, és olyan értelemben igaza volt, hogy mi a szovjet nyersolajat itt feldolgozva és nagyon magas feldolgozottsági fokon nyugaton eladva sok jó pénzt kapunk. Úgyhogy ez önmagában nem volt rossz. Az olefin programnak az az összefüggése, hogy olajat tüzelünk, az becsődölt. Az Adria vezeték /szintén/ becsődölt, az eocén az későbbi dolog volt. A Kapolyi elvtárs ezt még nem miniszterként, hanem ottani vállalati emberként finanszírozta, és fogadtatta el. A ’77-es határozat/tal/ a dunai vízlépcső/vel kapcsolatban/ Király Zoltánnak volt ez a megjegyzése, a Parlamentben: „Hogy ha demokrácia lett volna, nem lett volna vízlépcső”. Tudom, hogy a „volnákkal” nem lehet semmire menni, de én állítom, hogy ha akkor... olyan nyilvánosság előtt került volna..., mint ahogyan később, zeneszóval szavazták volna meg. Tudja miért? Hát éppen az említett olajbecsődölés, és a korábbi olyan fölismerés a nyersanyag árrobbanás kapcsán, hogy... nincs is elég fűtőanyagunk a föld alatt,... /hogy/ nagyon drága kitermelni, meg akkor már jött az, hogy nagyon környezetszennyező dolog.

Kérdés: Az atomerőmű?

Válasz: Az atomerőmű még nem volt eléggé készen, az attól való félelem inkább jelentkezett. A vízlépcsőkkel kapcsolatban később volt a döntés, /a vele/... kapcsolatos illúziók nagyon nagyok voltak. Tudom, hogy jelentek meg olyan cikkek a magyar sajtóban, hogy milyen kár, hogy Magyarország domborzati viszonyai olyanok, amilyenek, magyarul: a hegyeket elvették tőlünk, ... /ami/ tényleg kár, hiszen így nálunk nem lehet vízierőmüveket építeni. És milyen jó lenne, ha lehetne, és ebben az atmoszférában állítom, hogy a dunai vízlépcsőt még örömmel elfogadták volna. Nézze, attól ez rossz, és attól ez sajnálatos, és csak lehet sajnálni, hogy nem hamarabb állítottuk le, hogy ’83-ban, mikor komolyan mérlegeltük /a leállítást/, akkor ilyen részben a csehszlovákokkal való kapcsolatok miatt /nem tettük/.

Kérdés: Esetleg konfliktusok miatt?

Válasz: Igen. Az mindig nagyon befolyásolt minket, hogy ott van 600 ezer „túsz”. És akkor volt egy pici készség, hogy az oktatási részét, ezt sikerült is tényleg leállítani, vagyis az akkor szlovákok által tervezett radikális csökkentést,... /de/ a hiba az hiba volt. Szóval ezt nem mesélem tovább.

46