Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Névmutató: Az interjúalanyok és az említett személyek életrajza
Névmutató Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának vezetője, 1966-től 1988-ig elnöke volt; 1988. decemberben nyugdíjazták. 1949. május 15. és 1971. február 10. között parlamenti képviselő. Előbb a Magyar Függetlenségi Népfont nagy-budapesti listájáról, majd 1958-tól Tolna megyéből került be a törvényhozásba. 1967-ben Budapest 34. számú egyéni választókerületében jutott képviselői mandátumhoz. 1967. április 14-től 1971. május 12-ig az Elnöki Tanács tagja. O volt az első és másfél évtizeden át az egyetlen nő a magyarországi kommunista pártok politikai bizottságaiban. Az interjú 1989. május 25-én készült. Gáspár Sándor (Pánd, 1917. április 15. - Budapest 2002. április 16.) politikus, szakszervezeti vezető. Pályafutása szinte töretlen az 1940-es koalíciós évektől egészen a rendszerváltásig. Motorszerelőként dolgozott, majd 1935-től a szakszervezeti, 1936-ban csatlakozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz, 1943 óta illegális kommunista volt. 1946-tól egyre magasabb funkciókat tölt be a szakszervezetben és a pártban egyaránt. 1950 és 1951 között elvégezte az SZKP pártfőiskoláját. 1952. november 24-én kinevezték a SZOT főtitkárhelyettesének, 1953. márciustól titkár, 1955. április 30-tól a SZOT elnöke volt. 1954 és 1955. április 30. között az MDP KV Ipari és Közlekedési Osztályát irányította. 1956. júniusban beválasztották az MDP Politikai Bizottság póttagjai közé, október 24- én bekerült a Politikai Bizottságba. 1956. novemberben lett az MSZMP Központi Bizottság tagja, az 1988. május 22-i pártértekezleten kimaradt a párt vezető testületéből. 1959. novembertől a PB póttagja. 1961. szeptemberében választották meg az MSZMP KB gazdaságpolitikai KB titkárává, 1962. novemberben lett a PB teljes jogú tagja, bár az „Új gazdasági mechanizmus” ellenzői, a restaurálás élharcosai közé tartozott. 1965. június 28-án a SZOT főtitkárává választották. 1983. december 9-én pedig a SZOT elnöke lett, tisztségéről 1988. június 22-én mondott le. 1978. áprilistól 1989. március 24-ig a CGT/Szakszervezeti Világszövetség elnöke volt. 1949. május 15-től országgyűlési képviselő volt. 1958. szeptember 26-ig a Magyar Függetlenségi Népfront budapesti listáján, 1958. november 16- án a Hazafias Népfront Pest megyei, 1963. február 24-én a budapesti listájáról választották országgyűlési képviselővé. 1967. március 19-én Pécs 5. számú, 1971. április 25. és 1985. április 19. között Pest megye 18. számú egyéni választókerületében szerzett mandátumot. Az 1985. június 8-i országgyűlési választásokon az országos listáról szerzett mandátumáról 1988. június 29-én lemondott. Az interjú 1989. május 24-én készült. Havasi Ferenc (Piszke, 1929. február 20. - Tata, 1993. június 3.) kőműves. 1947- ben lett tagja az építőmunkások szakszervezetének, 1948-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. 1949-ben munkahelyén, a Lábatlani Cement- és Mészműben üzemi párttitkámak választották, a következő évben az MDP tatabányai párt- bizottságán agitációs- és propaganda titkár lett; egyéves pártfőiskolát végzett. 1952-től a Komárom megyei pártbizottságon agitációs-és propaganda osztály272
