Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Sarlós István: „Ha egy PB-tag valahol fölállt, és azt mondta, hogy kétszer kettő négy és fél, akkor ezt párthatározatként kezelték.”
interjú Sarlós Istvánnal középvállalat az a rendelkezésre álló gépekkel átáll másnak a termelésére, és akkor könnyebb lett volna azért. Ha a termelőszövetkezeteknek az a felfutása, amelyik ’59 után bekövetkezett, ha azt tartani tudtuk volna. Tudniillik volt egy ilyen dolog, hogy gépesítettük a mezőgazdaságot és akkor megálltunk. A még korszerűbb gépeket nem vettük meg. Ez megint egy régi gondolkodásmód maradványa. Mert én emlékeszem, hogy jóval a felszabadulás után előfordult olyan, hogy gyárban járt az ember, és az igazgató elmondta, hogy olyan szövőgépeink vannak, amelyeket a század elején vásárolt, de vigyázunk rá, karbantartjuk őket és ma is termelőképesek. Akkor az utólagos ész könnyen azt mondja, rég ki kellett volna selejtezni azokat a gépeket és korszerű gépeket a helyébe. Tehát volt egy vágy hogy megújulni, de nem volt meg annyi szellemi képesség és cselekvési erő... az újulást azt minden vonalon végigvinni. Kérdés: Ön azt mondta, hogy a Kádár-korszaknak az volt az egyik érdekes, egyik fontos jellemzője, hogy Kádár János személyéhez kötődött az elején az ország a felemelkedése? Válasz: És aztán őhozzá kell, /hogy/ kötődjön a visszaesés is. És ez a kötődés, minthogy a Kádár nem fogadott el kitüntetést soha, míg vezető funkcióban volt. Az volt az elve, hogy PB-tag sose kapjon kitüntetést, legfeljebb a 60-ik születésnapján. Ebből következik az, hogy nem az a lezárása egy korszaknak, hogy bírósági eljárásokat kezdeményezünk. Ez káoszhoz fog vezetni. Köszönöm szépen a beszélgetést! 270
