Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Méhes Lajos: „Itten hatalmi harc is folyik az utódlásért.”
azt, hogy na ki a felelős, hogy az a beruházás nem lett arra határidőre meg, és nem hozta azt a devizát. .. .Az előbb szó volt arról, hogy felelősség, na, most akkor egy ilyen képnél, hogy néz ki ez a felelősség? Tehát ott konkrétan ilyen módon jelent meg. ...Valamennyi esetet természetesen a maga konkrétságában vizsgálva, hát azért közelebb lehet jutni, hogy mégis személy szerint is kik voltak. Kérdés: Igen. Ön 1983-ban lesz a SZOT főtitkára. Ez egy érdekes helyzet, mert az ipar alá került ez a minisztérium. Átkerült Ön a SZOT-hoz, vissza a SZOT-hoz, tulajdonképpen nem idegen helyre, mert ott már tevékenykedett, ugyanakkor a SZOT egy sajátos helyzetben van már hosszú idő óta, tulajdonképpen a ’70-es évektől azt hiszem. Egyrészt azzal kapcsolatban, amiről már szó volt, hogy itt a munkás-elégedetlenség, közvetítés, a megoldatlan kérdések, életszínvonal csökkenés stb., Másrészt már van egy olyan vélemény, hogy a SZOT nem képes - ekkor a ’80-as években kiéleződik-, igazában ... az érdekképviseletre sem. Nem támogatja igazán a reformhaladást sem, tehát tulajdonképpen úgy néz ki, hogy a hatalmi nem tudom hány szögön belül a SZOT egy bizonyos konzervatív szerepet tölt be. Ön hogy látta ezt, és mennyiben találkozott ezzel, amikor visszakerült a SZOT-hoz? Milyen problémákkal találta magát szemben? Válasz: Ennek mondjuk ... története van. Én most... nem akarok ebben elmélyedni. Mindenesetre, amiből ki kell indulni az az, hogy a szakszervezetek a reform során - a ’68-ban bevezetett reform során - nagyon komoly jogkörökhöz jutottak. Nem szabad elfelejteni, hogy ... ekkor kapják meg ... a beleszólás jogot, aztán az egyetértés jogot, vétójogot, sőt. 1976-ban a szakszervezetek kiharcolják azt, hogy ezeket a jogkörökkel a bizalmiak is rendelkezzenek, ... a vétójog kivételével a bizalmiak is rendelkeznek, amely azt jelenti mind a mai napig, hogy bért megállapítani, jutalmazni és a dolgozót érintő kérdésekben elbocsájtásban és stb. dönteni csak a bizalmi meghallgatásával, a szakszervezet véleményének ismeretében lehet. Tehát óriási jogköröket kapott a szakszervezet. .. .Ez a második olyan fázis, amikor jogkört kap a szakszervezet. .. .Amikor áttér a Sztálin-modellre az ország az ’50-es években, akkor mindenki emlegeti azt, amikor az MDP Politikai Bizottsága szin- dikalizmussal bélyegzi meg a szakszervezeteket, valamikor ’50-ben, ... augusztusban, de szeptember végén az egész társadalombiztosítás felügyeletét átadja a szakszervezeteknek. Tehát a társadalombiztosítás, az üdülés, a munkavédelem, állandó irányítási feladatait egy társadalmi szervezet kapta meg ’50-ben. Egy óriási hatalom került ezzel a szakszervezetek kezébe. A másik a ’68-as reformmal ez nem lett fölülvizsgálva, tehát ezt akkor egy más logika és egy más szerepfelfogás alapján kapta a szakszervezet, hogy ennek fejében ő vállalja a munkára való ösztönzést, a munkafegyelem betartását, hogy erre őrködik ő maga is. /Ezzel pedig a szakszervezet/ egy sor termelési feladatot vállal, miközben lemond a sztrájk-jogról. Tehát különböző dolgok ellentételeként kapta akkor. Most jön egy új szituáció 1968-ban, • Interjú Méhes Lajossal 195
