Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Méhes Lajos: „Itten hatalmi harc is folyik az utódlásért.”
kerülnek. Ami akkor rendkívül fontos volt, hogy a környező országokkal a barátság helyreáll. Tehát egy fantasztikusan elvadult viszony volt a környező országokkal, és hogy ezen az állapoton mi túljutunk, ahhoz ez az eszme, illetve, hogy hogyan kell ezt a gyakorlatban csinálni, mint társadalmi modell szovjet modell állt rendelkezésre. Szerintem ezt a szovjet modellt, amit mi átvettünk, ezt komolyan, részleteiben is meg kell vizsgálni, hogy tulajdonképpen ilyen összetört állapotban, amiben voltunk, ez mennyire jelenthetett, adhatott valóban perspektívát és mennyire jelenthetett valóságos vonzerőt ez a program. Ha részleteire bontjuk, akkor jól ismerjük, mert ott van benne a teljes foglalkoztatottság problémája. Tehát az, hogy munkája legyen mindenkinek. Ott van benne az, hogy szociális biztonság, társadalombiztosítás, hogy nyugdíj. Hát az egy óriási vívmány. Amikor pláne az ’50-es évek elején nőknél 55 év, férfiaknál 60 éves korban nyugdíjba mehettek - de még a mai napig egy sor európai tőkés ország nem tűzött ki célt maga elé. Akkor az üdülés, akkor az olcsó lakás. Hát a lakbérek, a régi Magyarországon a kereseteknek, egy szakmunkás keresetének körülbelül 30%-át tették ki, egy szoba-konyhás lakás. Akkor alapvető ilyen közlekedés, alapvető élelmiszerek, valóban rendkívül olcsók lettek. Na most tehát ezzel így egy olyan szociális program alakul mint most az üzemi kör, vállalati, szociális pénzére - nem kell azt hiszem belemenni ennek a részletezésébe -, amelyik egy ténylegesen érdekelte az embereket, ténylegesen magával tudta ragadni az embereket. Igaz, hogy ehhez hozzátartozott az, hogy mindezt csak egy alacsonyabb bér mellett lehetett elérni. Egyébként egy ilyen kérdésnél is, talán az amit az előbb kérdezett, hogy „na de milyen összefüggése van a mára”? Például: egy ilyennek, hogy normarendezés és ezek túlhajtása a Rákosi időszakban, ennek meggyőződésem szerint a következő, tehát az ellenforradalom utáni 30 esztendőre, sőt a mai napig kihatása van.... Tehát az, hogy mindenkinek munkája legyen, 15 éves lakásépítési program keretében 1 millió lakás épült meg és így tovább, nem sorolnám, hogy hogy. Budapest azt hiszem IV. ötéves tervben egy megkülönböztetett figyelmet kap, Budapest fejlesztése, és hát azért itten jelentős munkás-tömegek, munkás és értelmiségi, alkalmazotti tömegeket érintett, és a 70-es években kapta ezt a főváros, amikor hát olyan új lakónegyedek épültek meg egy Miskolccal, egy ötéves tervben egy-egy Miskolc nagyságú városnyi új lakás épült, a fővárosban. Na de ehhez a metró megépülése, az a hallatlan nagy háztartási gépesítés, ami megindul, az automobilizmus terén, ami megindul és így tovább. Azt az érzést keltette - és azt hiszem, hogy igazunk volt -, hogy ez a politika, tehát hogy amelyik ezt a szociális biztonságot adta, itt hozza a maga eredményeit. Ebben a tudatban éltünk akkor is, amikor már nagyon világosan tudjuk, hogy mennyi volt ebből a saját teljesítmény és mennyi ebből az idegen. De ezt követő időszakban is, mikor rájön a vezető, hogy énnekem ezekre inkább szembeötlik, az ember meg folyton visszatér az eredeti programhoz, tehát azért azt soha nem akarta csökkenteni, a szociális oldalt. Nem gondolkodott abban, hogy munkanélküliség, nem gondolkodott abban, hogy akkor kevesebb lakást építsünk és így tovább. Interjú Méhes Lajossal ___________________ 182
