Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Korom Mihály: „Elszakadtunk a realitásoktól, az álmainkat vagy az elképzeléseinket összekevertük a valósággal.”
garanciák kerültek be a korábbi megfogalmazásokhoz képest, amelynek az a lényege, hogy a munkához való jogot például, vagy nem tudom én, ahogyan deklaráltuk, hogy a Magyar Népköztársaság milyen módon törekszik elérni. Igen, ezek, amikor én mondtam, hogy ez bizonyos dolgokban, vagy bizonyos értelemben később visszaütött, hogy... az állam olyan kötelezettségeket is vállalt, amelyeknek a teljesítésére aztán később a gyakorlati élet ezt bebizonyította, képtelen volt és képtelen. Meg mondom most is, hogy bizonyos illúziókat kergettünk, én magam is, hogy a szocialista társadalmat sokkal gyorsabban föl tudjuk majd építeni, mint ahogy ennek a most már lehet mondani, reális feltételei megvoltak. Hát most ugye így alakult ki ez a bizonyos, hogy mondjam, paternalista államfelfogás, és mindenki az állam felé tartotta a markát. Kérdés: Na, ez egy érdekes dolog volt, amit mondott. Kivel vitatkozott legtöbbet ebben az időszakban, ki az, akivel a legkevésbé értett egyet? Már koncepcionális kérdésekben. Válasz: Nem tudom így. Nem tudom. Kérdés: 1971-ben volt egy KB-határozat az állami rend továbbfejlődéséről. Ebben a KB-határozatban, s ennek következtében a ’72-es alkotmánynak van három területe, amely eltér a többi kelet-európai ország Alkotmányától, ez pedig a hatásköröknek a szabályozása. Ugyanis a külügy, a belügy és a hadügy az a KB hatáskörébe került, és a KB illetve a Politikai Bizottság szabályozza ezt. Ezek azok a kulcskérdések, amik nem a Minisztertanács vagy az Elnöki Tanács színterein dőlnek el, hanem kikerülnek az államélet hatásköréből. Az Alkotmány szerint is. Erről tudna nekem valamit mondani? Milyen tényezők és viták után alakult ez így? Válasz: Kérem szépen, ez egy természetes dolognak tűnik akkor. Kérdés: Mert a többi szocialista országban nem így van az Alkotmányban, eltér a ’72-es magyar Alkotmánytól. Mi az oka? Válasz: Igen, úgy van. Kérem szépen, a Központi Bizottság foglalt ebben állást, most már én nem emlékszem, hogy melyik évben... .Ez összefüggött a pártirányítás kérdésével, a társadalom és az állam pártirányításának a kérdésével. Nevezetesen azzal, hogy tényleg a külügyet, az igazságügyet, az ügyészséget, a belügyet, tehát ezeket... Kérdés: És a honvédelmet is? Válasz: Igen. Tehát, hogy ezeket a területeket közvetlenebbül kell irányítania a pártnak, mert a hatalom biztosításának ezek a kulcspozíciói. Ma már... már ez tényleg egy túlhaladott dolog, de akkor úgy tűnt, hogy ez egy természetes ________________ Interjú Korom Mihállyal 167
