Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Havasi Ferenc: „Emögött egy generációnak a rövidzárlata van, amelyik nem tudott már váltani!”
Kérdés: ’80-ban ez még nem tudatosult ilyen értelemben. Válasz: Nem, mert azért ’80-ban még több oxigénje volt a pártnak, gazdasági szempontból is és odahaza politikai szempontból is. ...A mozgástere, az elfogadottsága a pártnak, akkor még egy jobb helyzet volt. Kérdés: Ha meg akarnánk ragadni a két korszak közötti különbséget, lehet, hogy a nemzetközi dolgok is bejátszanak? Mert akkor már ugye túl vagyunk Brezsnyev halálán, akkor jött Andropov, majd Gorbacsov. Válasz: A mi kongresszusunkon még a Csemyenko volt itt, meg a Romanov volt itt. Tehát itt még, hogy úgy mondjam, a reformszellemű kibontakozásra olyan sok biztatást nem kaptunk kintről. Szerintem a magyar viszonyok, azok hatottak inkább tompítólag és bénítólag erre az egész XIII. kongresszusra. Kérdés: Kívülről nézve úgy látszott, hogy kettős politikát folytat a vezetés. Már gondolok arra, hogy egyrészt tényleg ezek a kis lépések, hogy mégis menjünk előre a reform területén, legyen valami korrekció. A másik, hogy leültek a problémák láttán és megpróbálták az életszínvonalat, egyebet tartani. De volt egy harmadik dolog is, hogy végeredményben megindult egy nem egészen következetes politika az ellenzékkel. Ezek az állandó hisztériák március 15-e körül, meg egyéb, vagyis az ifjúságot egyre nagyobb méretekben tolta szembe a párttal. Válasz: Az ellenzékkel kapcsolatosan én azt hiszem, hogy ott több hiba volt a pártvezetés részéről. Az egyik, hogy ezeknek az ereje nem is volt Istenigazából fölmérve. Sőt mindig ilyen lekezelőleg nyilatkoztak róluk, hogy ez egy jelentéktelen dolog, néhány tucat ember, nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani neki. A másik az, hogy amit azok mondtak /az ellenzékiek/, abból semmit sem akartak elfogadni. Még akkor sem, hogyha jó dolgokat mondtak. Volt egy olyan /elv/, hogy ami nem törvényes, és politikailag nem legalizált, azzal nekünk nem is kell foglalkozni. Ebben szerintem a Politikai Bizottságnak nem voltak jó segítőtársai, főleg az értelmiségi területen dolgozó pártintézmények, és szervek nem. Én azt hiszem, hogy az Aczél az ismerte az ellenzéket, és azért ebben ő se jeleskedett, hogy itt mit kell csinálni. Kérdés: Mintha itt kezdődött volna a szellemi szféra hibernálása. ’82-83-84, én ettől kezdve nagyon intenzíven úgy éltem meg értelmiségi körökben - a tokaji írótábortól a különböző szociológiai összejövetelekig, teaházakig és repülőegyetemekig -, hogy nem lehetett tudni, hol van a határ, mikor, hol ráz az áram, hol nem ráz, miközben jött a feszültség. Egy abszolút bizonytalan helyzet volt, s nem lehetett ezt-azt közölni, vagy mégis!? A BM egyre drasztikusabban avatkozott be, akkor ott még vannak a március 15-ék, no meg egyre többen kiléptek a KISZ-ből, szóval ez egy eróziós folyamat volt. Itt indult el valami? Válasz: Biztos, a párt az nem alkalmazkodott, vagy oldódott, hanem inkább bemerevedett, ez az erő, ez pedig ugye gyarapodott, és egyre leleményesebb lett a Interjú Havasi Ferenccel___________________________________________________________ 138
