Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)
Havasi Ferenc: „Emögött egy generációnak a rövidzárlata van, amelyik nem tudott már váltani!”
Interjú Havasi Ferenccel Havasi Ferenc: „Emögött egy generációnak a rövidzárlata van, amelyik nem tudott már váltani!” Kérdés: Az 1970-es évek elején érezni lehetett, hogy az 1968-ban megindított gazdasági reformmal problémák vannak, illetve olyan feszültségek vetődtek fel a társadalomban, amelyekre különböző reakciók születtek a vezetésen belül is. Ön akkor az MSZMP Komárom megyei első titkára volt. Hogyan értékelte a változást akkoriban? Válasz: Visszaemlékezve én úgy látom, hogy a ’68-as reform az egy nagyon szimpatikus és népszerű lépés volt Komárom megyében. Nálunk a gazdaságban jelentős szerepet játszott akkor is a szénbányászat, a mezőgazdaságunkban nagyon sok gyenge adottságú szövetkezet volt, és ahogy a vállalkozás lehetőségei bővültek a reform kapcsán, a szénbányászatnál kezdett kialakulni a szénen kívüli tevékenység, a több lábon állás. A mezőgazdaságban pedig elkezdődtek különböző ipari tevékenységek, vállalkozások, közös vállalkozások, bár akkor azt sem tudtuk, hogy mi az, hogy tőkeáramlás. Megalakultak már akkor olyan vállalkozások, amikben a külföldi tőke beszállt, nemcsak Bábolnán, hanem az iparban is. Itt lehetett érezni azt, hogy van itt egy kimondott pezsdítő, serkentő ereje a reformnak, és tulajdonképpen ez tetszett nálunk az embereknek. Mégis a születésétől kezdve nálunk így nagyon nagy vitát voltak a reform körül, e viták mindenekelőtt ideológiai természetű és politikai természetű viták voltak. A félelem a visszarendeződéstől, a félelem a kapitalizálódástól a tudat megromlásától, és egy sor dolog. Én úgy érzem, hogy az a bizonyos ideológiai leképzése egy sztálini szocialista modellnek, tehát annak a félelme, féltése minden előrehaladásnak, minden kezdeményezésnek, szerintem a legfőbb akadálya volt. Egy jellemző példát szeretnék elmondani. Mint említettem, hozzánk 1972-73-74-ben különböző külföldi pénzek a mi bátorításunk miatt is, a megyébe bejöttek. Bábolnán akkor indultak be a termelési rendszerek. Tatabánya akkor kezdett nyugat-német szénbányászati vállalkozásokkal különböző technológiai dolgokat behozni. A nyugati gép, a nyugati technika, a nyugati technológiának a megjelenése, ez tulajdonképpen félelmet váltott ki, olyannyira, hogy elkezdték megvádolni ezeket az első vállalkozókat azzal, hogy egy olyan nyugati orientáció kezd kialakulni, ami nem visz jó irányba. Az első termelési rendszernek a neve a CTS volt. Például egy ilyen névvel nemcsak azért nem tudtak megbarátkozni fönt a pártközpontban, mert az egyébként is egy nehéz név, hanem ez egy nyugati kukoricatermelési rendszer. Jól emlékszem, hogy abban az időben összefogott itt néhány ember a KEB-nél - nyugodjon békében szegény Venéczi János, aki a KEB-nek a titkára volt. A Népszabadságnál a Szamosi, bent 110
