Simon János (szerk.): Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal - RETÖRKI könyvek 1. (Lakitelek, 2014)

Gáspár Sándor: „Ilyen egycsatáros rendszerrel nem lehet dolgozni!”

Kérdés: De kikhez állt legközelebb?

Válasz: Hát most mondom. Ugye, a régi barátaimhoz, konzultáltam a Fockkal, az Aczéllal, konzultáltam Komócsinnal, aztán később a Benke Valival is, együtt jártunk iskolába. Mintegy magamat kontrolláltam, stb., stb. Hát azért én arra vigyáztam, hogy megtanultam tényleg, hogy egy ilyen frakció jelleggel valamit megbeszéltünk, vagy összebeszéltünk, mert azon soha nem vettem részt, én mindig ott voltam, ahol a véleményemet valahol el kellett mondani jól, vagy rosszul. Aztán később ez a kör szűkült, aztán bővült, ugye akkor kiesett, aztán jöttek az újabbak, azok után jött a Havasi. Vele is próbálkoztam, mert ő is azon a területen dolgozott, ahol nagyon sok szál kötött bennünket össze, és akkor ugye megint szűkült a kör. Az ember látja, hogy hol van fogadókészség, és hol őszinte a szándék, és tényleg a véleményét mondja, és nem taktikázik. Sajnos ebben a mozgalomban ez a taktikázás is valahogy úgy divattá vált, saját arculatot itt megőrizni, nem fölfedni, szóval megvan ennek a ... kiteljesedett válságnak azért megvannak a konkrét okai, amiket azért emberek idéztek elő, nem természeti csapás. És nem a szocializmus, mint eszmerendszer a felelős ezért, emberek a felelősek, és a magam felelősségét is ebbe bele kell érteni.

Kérdés: Akkor újra szűkítettük egy kicsit a kört. Milyen nevek jelennek meg az Ön környezetében, akikkel konzultált, vagy akiknek a véleményére adott?

Válasz: Na most nézze, mondja meg őszintén...

Kérdés: Olyan nehezen mondja ki a neveket?

Válasz: Nem szeretem.

Kérdés: Értse meg, hogy ez nem személyeskedés, mert mindenki önmagában valamilyen módon ebben a politikában egy intézmény részét jelentette, még akkor is, ha a Pol. Biz. volt önmagában a csúcsintézmény. Én nem hiszem, hogy ez személyeskedés lenne.

Válasz: Nézze, amikor ezek a válságjelek mutatkoztak, és is a Kádár elvtársat ösztökéltem odáig, hogy a PB-t is föl kell frissíteni. Aki már ott van x éve, azért le tudtuk mérni magunkat, meg másokat is, hogy ki mire képes. Én is nem egyszer javasoltam, hogy frissítsük fel a PB-t. Hogy velem soha ne legyen gond, én öt évvel vagyok /túl a nyugdíjkorhatáron/.., velem sem legyen gondod, holnapután én is kész vagyok menni, és ezt sem szabad már tovább húzni, meg azt sem szabad. Hát például a Biszku nekem régi, gyerekkori barátom. Jó értelemben vett barátom, elvtársam, úgyhogy egymással szemben dolgoztunk, ő a 40-ben én meg a 41-ben, vele szemben ültem.