Riba András et al. (szerk.): Szó szerint. Szemelvények a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyveiből, 1986–1989. RETÖRKI Források 6. (Budapest, 2023)
1986 - 12. Javaslat az ellenzéki-ellenséges csoportok tevékenységével összefüggő politikai feladatokra
1986 SARLÓS ISTVÁN: [...] Most ebből a jelentésből az derült ki, hogy még nincsen egységes programjuk, de a szervezettségben már egy felsőbb fokra jutottak el. Tudniillik kiderül az anyagból, hogy alakítottak egy tízes bizottságot, a polgári radikálisok és a nemzeti radikálisok, de mind a kettő beépült a Duna-bizottságba ,4Í amelyik bizottság, a Duna-csoportba, amelyikről itt kevés szó van és amelyik éppen Bős-Nagymaros ügyben többtízezer aláírást tudott összegyűjteni. Tehát, van közöttük érintkezés, van már valamiféle rejtett irányító szerv, amelyik a politikába bekapcsolja azt a második nemzeti csoportot is, amelyik a magyar nemzetiségek külföldi helyzetével foglalkozott zömmel. [...] Az is szerepel az anyagban több helyütt, hogy a sajtóban publikálnak olyanok, akikre vonatkozólag elmarasztaló határozat született. [...] Hát valahol, valamilyen formában, főszerkesztői értekezleten, az irodalmi lapok értekezletein, itt benn a házban, a Művelődési Minisztériumban, vagy a Tájékoztatási Hivatalban4 , ahol velük a kapcsolatot tartják, nagyon szigorú követelményeket kellene felállítani és nem lenne baj az sem, hogyha felelősségre vonnák. [...] ACZÉL GYÖRGY: [...] Na, most itt egy csomó zavar van. Véleményem szerint például ma kapcsolat folyik az ellenzék egyes tagjaival, de a kapcsolat nem a pártnak a kapcsolata, hanem egyes emberek tartanak kapcsolatot. [...] Teljesen világossá kell tenni, hogy ezek nem személyek kapcsolatai, nem külön út, hanem ez a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájához tartozik, hogy minden meggyőzhető embert meggyőzzön. [...] Egymás közt vitázhatunk, de egységet kell megteremteni, a másik, hogy a vitának bizonyos nyilvánosságát, elérkezettnek látom az időt, hogy bizonyos nyilvánossága legyen 40 Az ún. Duna Kör a vízlépcső megépítése ellen lépett fel annak környezetvédelmi aggályai miatt. Már 1984 elején aláírásgyűjtésbe kezdtek a megépítés befejezésének kérdésében. Ez év elejére több tízezer aláírás sikerült összegyűjteni a kérdéses ügyben. 41 Az ún. bős (szlovákul Gabčíkovo)-nagymarosi vízlépcsőrendszer kiépítésének terve a 20. század folyamán többször felmerült. 1963-ban a csehszlovák és a magyar kormány szerződést kötött a Dunára tervezett mederzáró duzzasztómű kiépítésére. Célja volt a hajózhatóság megkönnyítése, az árvízvédelem és az energiatermelés. Magyarországon a nyolcvanas években az ügy az akadozó munkálatok miatt a korrupció és a környezetszennyezés szimbólumává vált. A rendezetlen kérdés mind a mai napig jogi problémát jelent a két ország (Szlovákia és Magyarország) között. 42 Nagy Imre miniszterelnöksége idején, 1954-ben hozták létre a reformok társadalommal történő szélesebb körű megismertetésére. A hetvenes évektől az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályával szorosan együttműködve a média felügyeletét irányították. A legfőbb feladata mindvégiga kormányzati munka népszerűsítése volt. 49
