Riba András et al. (szerk.): Szó szerint. Szemelvények a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyveiből, 1986–1989. RETÖRKI Források 6. (Budapest, 2023)
1986 - 10. Jelentés Mihail Gorbacsov elvtárs 1986. június 8–9-i magyarországi látogatásáról
1986 természetesen, mint szovjet álláspontot és mint sajátot se! Úgyhogy, nagyon rossz a helyzet Romániában. [...] Még olyan szempontból is említette ezt a dolgot, még magyar összefüggésben is mondta, magyar adóságokkal kapcsolatban. Hogy hát, persze, ott valamit dolgozni kell és javítani a helyzetet, hogy hát, Magyarországon ez a nyugati eladósodottság, hát, az probléma, és a függést, hát, bizonyos mértékig csökkenteni kell, de ennek a megfelelő útját kell megtalálni. És ennek nem lehet útja az életszínvonal leszállítása, mint ahogy Romániában csinálták. Ő ezt a kifejezést használta. Még ebben az összefüggésben is, [Mihail] Gorbacsov elvtárs. És mondta, hogy hát, Románia részéről egy bizonyos fajta közeledést észlelnek, mert bajban vannak, főleg gazdasági területen. És ők igyekezni fognak, hogy ha akarják újra frissíteni a viszonyukat Romániával és, a többinek is segíteni kéne. Hát, bár a többi szocialista országra utaltak, hát, én mondtam, hogy ebben miránk nagyon ne számítsanak, mert nekünk nagyon speciális problémáink és nehézségeink vannak Romániával, és hát különösképpen hiányzik a magyar-román viszonyból az, hogy nem lehet normálisan tárgyalni.54 [...] Hát, én a tájékoztatómban külön beszéltem erről az irányítási dolgokról, mert volt érdeklődés már előzetesen a részükről, hogy ez a Gorbacsov elvtársat érdekelné, hát, a választási reformról, meg, amit mondtam, a vállalatvezetési dologról. [...] Szó szerint 33 Gorbacsov, Mihail Szergejevics (1931-2022) politikus. 1985-től az SZKP főtitkára, majd a rendszerváltás időszakában a Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke. Reformkísérlete a nyolcvanas években végül az államszocializmus bukásához vezetett. 1990-ben Nobelbékedíjjal tüntették ki. 34 Románia és Magyarország között az 1980-as évek közepétől egyre inkább megromlottak az államközi kapcsolatok. Ennek egyik oka a romániai magyar kisebbség kérdése körül kialakult konfliktus volt, valamint annak a ténye, hogy a román hírszerzés egyik kiemelt 44 terepévé vált Magyarország.
