Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése Hatalmi grémium nekünk ne legyen illúziónk, nem lesz harmónia a hadsereg vezetése és az Országos Tervhivatal szándéka között. Legjobb ismereteim szerint ilyenek nem is voltak, ilyenek nem is lesznek a közeljövőben sem. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy mindenben igaza van a hadseregnek, még a „B" változattal is, tehát ez a 180 milliárd nem csökkenthető, de én az Országos Tervhivatalnál az alapvető problémákat belátom, hogy itt óriási erőfeszítések történnek évek óta a meglévő eszközök elosztására sokkal kisebb erőfeszítés történik, újabb források felszabadítására a termelésben. A magyar gazdaság produktuma messze elmarad attól a lehetőségtől, amit a magyar gazdaság jelenlegi állapota hordoz. Ezt nem vagyok róla meggyőződve, hogy feltétlen e témakörnél kell nagy nyomatékkai hangsúlyoznunk, én csupán ezt most azért jeleztem, hogy az az illúziónk persze ne legyen, hogy itt ezzel a szemlélettel, ami ma Magyarországon van, ezzel a hadsereg Iégszűkitettebb igényeit is ki lehet elégíteni. Hogy ha a „C" 50 milliárddal kevesebb, akkor is lesz még 10 javaslat a Tervhivatal részéről, hogy még 40 milliárddal csökkentsenek. Én ezt a magatartást tartom inkább kifogásolhatónak, nem azt a törekvést, hogy a lehető legtakarékosabb hadsereget tartsuk fenn. Úgy gondolom, hogy a vitából is látszik, hogy további töprengésre van szükség és finomításra, tehát amit a Markovics elvtárs mondott én azt fontosnak tartanám, hogy a PB ülés előtt Kárpáti elvtárs, a Tervhivatal vezetése, Németh Miklós elvtárs irányításával konzultációt lefolytatnának, ne a politikai bizottsági ülésen csattanjon elsősorban a véleménykülönbség. Fontosnak tartom - ez a vitában nagyon kijött különböző megközelítésből -, hogy a hadseregfejlesztés két prioritásából a minőség eleme elé kellene helyezni az élőerőkkel való törődést és foglalkozást és annak azok anyagi és egyéb feltételrendszerének a javítását. Ittegy nagy leépülés ment végbe, ezen a területen. Ez a hivatásos állomány ellátottságát, anyagi körülményeit jelenti elsősorban, de a sorállomány emberi körülményeinek a javítása is nagyon fontos. Feltétlen az anyagban szólni kell arról, mert úgy látom, a politikai elemek bizonyos szempontból hiányoznak ebből, hogy a hivatásos állomány létbiztonságát mindenféleképpen garantálni kell. Ugyanis a kisebb hadsereg elmélete vaslogikával hozza a hivatásos állomány bizonytalanság tudatának megerősödését. Ez pedig, meg vagyok róla győződve, hogy a kisebb hadsereg program nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon ezzel. Ezt le lehet kulturáltan vezényelni, ennek vannak már kialakult technológiái. A hadseregben a tiszti állomány el fog bizonytalanodni, az politikailag életveszélyes, pláne ebben a helyzetben. Valahol követelményként a határozati javaslatban is meg kéne fogalmazni,
