Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése Másrészt olyasmikkel kell foglalkozni, amit a szocialista országokon kívül is értékesíteni tudunk. Nem kevés, őszintén megmondjuk, örömünkre legyen mondva, hogy az utóbbi években jelentős lépéseket tettünk ilyen irányba. Hát először Líbia, Szíria és most az utóbbi időben India.78 India. Nagyon komoly megrendelések vannak, felderítő eszközök tekintetében. Ez a VIDEOTON-nak 9 hosszú perspektívát adhat, s most jött haza ugye a fegyverzettechnika helyettes, a Kiss altábornagy elvtárs Angliából, hát, ami, ha sikerül nyélbe ütni, akkor ez lesz a legjelentősebb és hosszú időre szóló a VIDEOTON-t, de nemcsak a VIDEOTON-t érintő - ez nagy volumenű megrendelés lenne. Tehát tudunk, tehát a magyar ipar tud olyat produkálni, ami egyrészt nélkülözhetetlen a szocialista országokban is, hadseregeknél is, legnagyobb gond ugye itt a Varsói Szerződésen belül, ez a KGST-n belüli állapot, ami hosszú ideje így létezik, hogy kérem, ahányat a magyar fél rendel a szovjettől, a többitől, ő csak annyit rendel a mi [...]. Ha mi ezt lemondjuk, mint most, akkor ő is lemondja.’0 Ha kell neki, ha nem. És ezt másképp az istennek nem sikerült eddig. Tehát ez az egész KGST gondja, 78 Mindhárom országgal jó viszonyt ápolt Magyarország a 80-as évek derekáig. Líbiában több nagy volumenű projekt ment végbe a mezőgazdaság, vasút, lakásépítés terén, de a líbiai kőolaj vásárlásának beszüntetésével 1987-re visszaestek a gazdasági kapcsolatok. Szíria költségvetését a hadserege terhelte meg, az évtized második felében jelentősen csökken a gazdasági forgalom, és Magyarország az otthoni helyzet miatt nem tud hitelt nyújtani. Indiával szórványosabb kapcsolatok alakultak ki, aminek keretein belül többek között magyar szakemberek dolgoztak Kasmírban magas színvonalon 1967-ben, Bródy András közgazdász pedig 1982-ben Delhiben oktatott. Lásd Apor Péter: Magyarország és a harmadik világ kapcsolatai, 1948-1990. In: Magyarország külkapcsolatai (1945- 1990). Szerk. Horváth Sándor - Kecskés D. Gusztáv - Mitrovits Miklós. Budapest, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2021, 581-582, illetve J. Nagy László: Magyarország és a Közel-Kelet (az arab országok és Izrael), 1947-1989 In: Magyarország külkapcsolatai (1945-1990). Szerk. Horváth Sándor - Kecskés D. Gusztáv - Mitrovits Miklós. Budapest, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2021,591-607. 79 A VIDEOTON-gyár, a ma ismert nevét (VIDEOTON Rádió és Televízió Gyár) többszöri névváltoztatás után 1968-ban kapta. Az addigi lőszergyár az 1948-as államosítás után fokozatosan áll át előbb rádió-vevőkészülékek és katonai harcászati adó-vevő, majd pedig televízió, számítástechnikai-, illetve hangtechnikai eszközök gyártására, ahogy Magyarország a haditechnika-gyártásban szakosodva, többek között híradástechnikai feladatot kapott. Az 1980-as évek végére Kelet-Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb gyártókapacitásával rendelkező híradástechnikai cége volt. 1991-es magánkézbe kerülése után számtalan multinacionális céggel alakít ki partneri kapcsolatot, és szerződéses termékek gyártójává vált. Bővebben lásd Germuska i. m. 2010, 72. 80 Azaz a null szaldót szerették volna elérni. Azonban az 1970-es évek közepéig nemzetgazdasági szinten nem jöhetett létre a megkerülhetetlen szovjet import miatt - a többi VSZ-tagország esetében, egymás részére többnyire kiegyenlítettek voltak a szaldók. Lásd Germuska Pál: Kadhafi „fülei". Rádiófelderítő-berendezések gyártása Magyarországon, 64 1965-1985. Történelmi Szemle, 2008/1.95-108. Hatalmi grémium
