Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése - Az első ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. február 3
Az MSZMP KB NJKB 1989. február 3-i ülése Fejti György: 1995 után sem? Ha jól értettem a kérdést az volt, hogy középtávra terveznek-e, vagy hosszabb távra is tervez...? Kárpáti Ferenc: Igen. Csak ennek függvényében lehet, amennyire előre látunk, a jelenlegi ismeretek alapján. Kótai elvtársnak azt hiszem, hogy erre a „B" változat védelmi kérdéseire nem tudom kielégítő-e amit mondtam? Kótai Géza: Én csak azt akartam kérdezni, hogy meddig 2-3 napig vagy 1-2 napig tudjuk tartani? Amíg megérkeznek a szövetséges erők. Kárpáti Ferenc: No, nem. Ne menjünk bele, hogy mi módon lehetséges egy háborúnak a kirobbantása. Tehát ahhoz kell egy feszültség! időszak a nemzetközi viszonyokban és akkor kell nagyon gyors döntéseket tenni nagy meggyőződéssel - mondom, ha a szovjet csapatok nem lennének már abban az időben Magyarországon, akkor nagyon rövid idő alatt ide tudnak érni. Ez nem távolság. Arra kell nekünk - és ez nagyon komoly feladatunk előkészíteni szállítást és minden olyan feltételt, hogy igenis gyorsan mehessen végbe. Hasonló még ez a légierő számára is. Vannak ilyen légi repülőtereink, amelyeket kifejezetten erre a célra kell fenntartani. Nem olcsó dolog, például a mezőkövesdi. Nem használt repülőtér.71 Az ezt szolgálja. Igaz, hogy ebben a mostani időszakban is a szovjet vezérkarnak két-három további repülőtérre van további igénye, de mi erre képtelenek vagyunk. Borzasztó kiadást jelentene. Nem tudjuk megoldani. De sok más tekintetben erre fel vagyunk készülve. Ez mondom nem egy távolság. Tehát reális ez a mi számvetésünk, benne van, amit a Szűrös elvtársnak válaszoltam, hogy olyan elgondolások alapján mernénk ezt vállalni, vagy 71 A mezőkövesdi repülőteret 1953-tól kezdték el építeni, de csak 1963-ra lett kész. Ugyan a leghosszabb betonnal rendelkező katonai repülőtér volt, azonban számtalan dologban szűkölködött (laktanya, fedezékek, kiszolgáló épületek stb.). Ezen hiányosságok miatt a Magyar és a Szovjet Légierő elsősorban tartalék repülőtérként használta. Az állományváltásban azonban szerepet játszott, az új katonákat hordozó repülőgépek mindig itt szálltak le. Esetleges háborús konfliktus esetén pedig a szovjet stratégiai bombázók előretolt repülőtereként funkcionált volna. Bővebben lásd Vándor Károly: Légierő társbérletben, I. kötet. Budapest, VPP Kiadó, 2009,180-182. 57
