Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése Várkonyi Péter: [...] van egy tanácsadói rendszer, ez még működik, fennáll, milyen jogi alapokon van biztosítva, foglalkoznak-e ennek az átgondolásával? Grósz Károly: További kérdés? Én szeretném megkérdezni, hogy más ügyek kapcsán - ez katonáknál vetődött fel először, de hát más ügy kapcsán is idetartozik, hogy ez a műszaki-tudományos hírgyűjtés, hírszerzés, mit hoz ez a konyhára, és egyáltalán kell-e ezt csinálni, hogyha másik úton, ha politikai eszközökkel a COCOM lazítását el tudnánk érni, mert hát ilyen szándék bontakozik ki, sőt közismert botrány miatt éppen úgy látom, hogy az ez irányú tevékenységünk vált akadályává, hogy a COCOM-lazítás végbemenjen, legalábbis felénk. Tehát van egy nagyon érdekes ellentmondás, ezt előbb-utóbb fel kellene oldanunk, tehát, hogy mi a tapasztalat, mit kellene csinálni, erről nincs információnk, nagyon érdekelne, köszönöm szépen. Horváth István: Várkonyi elvtárs kérdésére. Nem tanácsadói intézményként, hanem kölcsönös képviseletekként ezek fennállnak majd, s az '56 előtti időszakban és '56-ot követően egy darabig, addig kifejezetten tanácsadói intézményként működött, még megyék szintjén is, onnan ez már visszaszorult. A központban pedig képviseletekké alakult át. A jogszabályi alapjára azt tudom mondani, hogy ezek a két szervezet vezetője által a legfelsőbb politikai vezetés - tehát azt mondhatnám, hogy a főtitkár - jóváhagyásával és tudomásával történik együttműködési megállapodások és egyezmények. Na, most, ami a képviseleteket illeti, azt meg kell mondanom, hogy ezeknek a jelenlegi helyzete az közel sem az egyenjogú, egyenlő, egyenrangú kapcsolatok rendszerének, elvének, gyakorlatának megfelelőek. Úgyhogy ezt az ügyet én már korábban is Kádár elvtársnak fölvetettem, Grósz elvtársnak is, lassan most pedig - és nem ez volt az én Szovjetunióbeli utamnak a fő célja, de ott kint a Lucskov elvtárssal való tárgyaláson ’° Grósz 459 Helyesen: Krjucskov, Vlagyimir Alekszandrovics (1924-2007) diplomata, politikus, tábornok. 1955-1959 a budapesti szovjet nagykövetség harmadik titkára, a KÜM Európai Szocialista Országok Kommunista és Munkáspártjai Osztályán a magyar és román referatúra munkatársa, majd szektorvezetője, Jurij Andropov egyik legközelebbi munkatársa, a KGB Titkárságának vezetője, elnökhelyettese, majd 1988 és 1991 között a KGB elnöke, egészen a Mihail Gorbacsov ellen szervezett puccs bukásáig. 460 1989. május 10-12. között zajlottak a magyar-szovjet belügyi tárgyalások Moszkvában. Horváth István belügyminiszter megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Krjucskovval, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnökével, illetve Vagyim Bakatyinnal, 519
