Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése Hatalmi grémium kapcsolatban szóbelileg, de az is elképzelhető, hogy nem várunk őszig vele, hanem egy szóbeli tájékoztatót adunk a KB-nak ettől függetlenül, ahogy a Bizottság ezt megtárgyalta, és különfélék között egyszer feláll Horn elvtárs, és a Bizottság megbízásából ad egy tájékoztatót. Tehát a dolog lényege, hogy a KB-t szóban tájékoztassuk, és ne írásban. Ami az anyag tartalmát illeti megjegyzésként. Először hozzá szeretném tenni, hogy tárgyilagosan magunk számára be kell vallanunk, hogy a román politika bel- és külpolitika sok vonatkozásban szocialista országokon belüli fejlődést megelőzte. Ugye itt a jelentésben van egy mondat, hogy jól használták ki, nem tudom melyik oldalon, „a román politika hosszú időn keresztül használta ki a világ megosztottságát és ebből fakadó nagyhatalmi érdekellentéteket". Ez igaz, így van, de hozzá kell tenni, hogy néhány dologban a román politika saját nemzeti érdekeit úgy is képviselte, amit nekünk ma korszerűnek kell tekinteni. Megelőztek bennünket. Van erre egy csomó példa. Izraellel való diplomáciai kapcsolatok fenntartása, óriási előnyre tettek szert ezzel a 20 évvel, sok pénzt leemeltek emiatt.454 Vagy hát azért a szovjet csapatok való ezzel kapcsolatos magatartás. Valljuk be őszintén, hogy ebben a vonatkozásban ők előbb felismerték a világpolitikai és nemzeti mozgásokat és érdekeiket volt erejük képviselni. Mert ez a mondat, ami itt van a helyzet teljes megítélésem szerint - mert nemcsak arról van szó, hogy letarhálták a világot, az ebből fakadó különbségekből, hanem arról is, hogy saját nemzeti érdekeiket stratégiai léptékű megközelítéssel felmértek. Én szerintem ez bizonyos fokig a Ceausescu vezetését, erkölcsi pozícióját bent az országban alátámasztotta és megerősítette. Másik dolog, hogy amit a Kárpáti elvtárs felvetett. Erről már egy évvel ezelőtt beszéltünk. A magyar hadsereg [...] át kell gondolni ebből a szempontból. A nyugati határról bizonyos erőket át kell csoportosítani fokozatosan, arról a zónáról teljesen nyitott az ország. S itt szeretnék még egy megjegyzést tenni. Ha elkezdjük a szovjet csapatok kivonulásával kapcsolatos tárgyalásokat, s elkezdődik egy újabb szakasza ennek. Annak a forgatókönyvének a kidolgozásánál nem ott kell kezdeni a csapatok mozgását, ahol ahhoz a zónához közel áll. Ha valahol, akkor ott az utolsó percig tartani kellene katonai alakulatot, szovjet katonai alakulatot, tekintettel arra, hogy 454 1965-től Románia diplomáciai törekvései fokozatosan a nyugat felé irányultak. A bukaresti vezetés Izraellel való kapcsolatát is a nyugati orientáció határozta meg, elég, ha a hatnapos háború alatti semleges állásfoglalásra gondolunk, illetve a romániai zsidó lakosság Izraelnek való „eladására". Románia megközelítőleg 250 000 zsidó származású polgárát 512 adta el, amely igen komoly anyagi bevételt eredményezett. Lásd Bottoni i. m. 282.
