Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)

Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9

Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése anyagot. 5. oldalon: én egyetértek azzal, hogy ezt csináljuk meg, amit Szűrös elvtárs javasolt úgy, hogy én arra gondolok, hogy kialakítunk egy ilyen ütemtervet, egy ilyen elgondolást, hogy hogyan vessük - már elhangzott ugyan magyar részről nyilatkozatban, de ezt meg kell konkrétan fogalmaz­nunk a módját, ha így egyetértene a bizottság, akkor ezt kiegészítenénk. 5. oldalon az Erdély autonómiára vonatkozó rész. Rádió: nézzük meg, azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a KAF keretében próbáljunk lépni, tehát a Külföldi Adások Főszerkesztősége14' keretében, ha nem is Danubius,449 hát a Danubiusnak úgy tényleg olyan gondja van, hogy az magyar osztrák egyetértésben van, együttműködésben közös, mintájára, de azért azt is vegyük figyelembe, tehát nem elvetve a mi gondolatunkat, hogy tényleg nagy az igény, és a magyar nyelvű adásokat nem elégítik ki. Ha egyetért a bizottság, akkor tárgyalunk a Rádióval, hogy a KAF keretében vagy más módon, de erre szükség van és igény is, csak emlékeztetni szeretném az elvtársakat, hogy ez a hetvenes évek végétől áll napirenden itt a pártban is, napirenden lévő téma, hiszen nem vadonatúj. Negyedik, egyetértek azzal, hogy a helyzetünket egyre inkább bonyolítja a román emigrációval kapcsolatos feladatok. Épp tegnap a kabinetben is szóba került, hogy a Joó Rudolfék 50 meghívtak’*5’ a Nagy Imre temetésére, 16-ára román emigrál­takat is, nem örülünk ennek. 448 A Magyar Rádió az 1930-as évek közepétől sugárzott - a nagy távolságot is áthidaló - közép­hullámon magyarországi híreket és riportokat több nyelven, így megcélozva a határon túlra került magyarságot és az érdeklődő külföldieket. 1945 után az internacionalizmus jegyében készültek a rádió idegen nyelvű propaganda műsorai, majd a hatvanas-het­venes években ez lassan változott, és a Külföldi Adások Főszerkesztősége 120 fős appa­rátussal, napi 17 órában és nyolc nyelven: olaszul, spanyolul, görögül, németül, törökül, eszperantóul, angolul és magyarul sugárzott műsorokat. A Főszerkesztőség alá tartozó „Szülőföldünk" szerkesztősége elsősorban az emigrációnak készített műsorokat. Vő. Az MSZMP KB emigrációs Állami Bizottság jelentése az emigráció felé irányuló propagandáról (1970. március 6.). Közli Zárt, bizalmas, számozott. II. Irodalom-, sajtó- és tájékoztatáspolitika, 1962-1979. Dokumentumok. Szerk. Cseh Gergő - Krahulcsán Zsolt - Müller Rolf - Pór Edit. Budapest, Osiris, 2004, illetve: Hazai hullámhossz. Magyarország, 1968. 05. 26. 449 Horn Gyula itt az osztrák viszonylatban szándékosan „átsugárzó" Danubiushoz hasonló rádióadást javasolt Erdély irányába is. 450 Joó Rudolf (1946-2002) politológus és diplomata, az Állami Gorkij Könyvtár Nemzetiségi Osztálya (Nemzetiségi Kutatócsoport) csoportvezető tudományos főmunkatársa 1982-1985 között, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarságkutató Intézete tudományos főmunkatársa 1985-1991 között. 1988-1989-ben tagja volt az MDF ideig­lenes elnökségének, a határon túli magyar kisebbségekről szóló jelentések egyik szerzője. 1991-től a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1993-tól közigazgatási államtitkára. 1998-2000 között a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, majd a genfi magyar ENSZ-képviselet vezetője volt. 451 A főszervező TIB bevonta a rendezésbe az MDF-et is, amelynek vezetésében a külügyeket Joó Rudolf és Kiss Gy. Csaba vitték. Az újratemetésen a magyar emigráció képviselői 509

Next

/
Thumbnails
Contents