Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése minősítésben is. Nem hivatalos minősítésben. Most például a Berlinben tartott gazdasági titkároknál is a hivatalos tanácskozásokon444 egy szót sem, de a nem hivatalos szünetbéli találkozókon bizony a magyarországi helyzettel, viszonnyal kapcsolatosan nagyon sok kritika, de aggodalom is megfogalmazódott, de szinte mindnyájan megéljük. Lukács elvtárs most Kubában van, biztos ugyanezzel az élménnyel fog visszajönni. Tehát ezt végig gondolni, hogy mi ennek az oka - ez egészen biztos kikerülhetetlen, mert másképpen nem tudjuk a saját teendőinket meghatározni. Én magam ennek két okát látom alapvetően a sok minden mellett. Az egyik függetlenül a mi szándékunktól a magyar reform folyamatnak mindenekelőtt a politika szférájában végbemenő változásai irritálóan hatnak. És most már nemcsak arról van szó, hogy nem reformer országokra is irritálóan hatnak, bizonyos területeken a politikai reformot felvállaló országot is irritálóan hatnak, mert azazért már tudomásul kell venni, hogy többpártrendszer kérdésében mi - minden ilyen reformot kutató és kereső országtól is eltérő álláspontot alakítottunk ki. Jugoszlávok látványosan, kategorikusan elutasították ezt, és a szovjetek is kategorikusan válaszoltak rá. Mert a többiek nem tudnak azért ennyire kategorikusan, mert náluk Patyomkin pártok vannak, tehát az ő szájukból borzasztóan rosszul hangzana, hogy elutasítják. De hát ha azt, amit mi valóban akarunk csinálni, azt azért még e vonatkozásban is fenntartással fogadtuk. De ebben mi nem tudunk változtatni, mert nekünk saját nemzeti érdekünkből és legjobb politikai meggyőződésünkből ezen a nyomon kell menni, tehát itt nekünk az lehet a szerepünk, hogy megpróbáljuk megértetni a törekvésünket, ettől mi többre nem vállalkozhatunk, és azt bebizonyítani, hogy ez nem mások ellen irányul. Azt nem mondhatjuk, hogy a mások érdekében - nahát azt mi meg hogy tudjuk megítélni -, de mindenféleképpen a mi nemzeti érdekünket szolgálja. A másik dolog - itt az anyagban benne van, azért mondom - én szerintem az, hogy a hazánk határain túl élő magyarok kérdése a politikában előtérbe kerül, ez egy indokolt és kívánatos dolog, mert a korábbi állapotot tartani nemcsak belpolitikai, egyetemes 444 Utalás az 1989. június 6-7. közötti KGST-tagországok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének kérdéseiről, feladatairól tartott kétnapos KB-titkári találkozóra. Lásd Lassú az előrehaladás a KGST-tagországok műszaki-tudományos fejlesztésében. Népszabadság, 1989. 06. 08., 2. Lásd bővebben Germuska Pál: Magyarország kapcsolatai az európai gazdasági csoportosulásokkal - KGST, EGK. In: Magyarország külkapcsolatai (1945-1990). Szerk. Horváth Sándor - Kecskés D. Gusztáv - Mitrovits Miklós. Budapest, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2021, [157-182] 177-178. 499
