Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése elvtárs. A nagymarosi vízlépcső. Csak a környezetvédelmi szempontból. Megint olyan értelemben, hogy fokoznunk kell az együttműködést a környezetvédelem tekintetében. Azt, hogy fertőzött, szennyes ár jön be a folyókon Romániából például, a nukleáris szennyeződés, nem tudok mást mondani, csak hivatkozni rá, majd a vizsgálatok eldöntik, hogy mekkora veszély ez. És nagymarosi pusztán abban az értelemben van itt, hogy bizonyos értelemben kényszerpálya is a környezetvédelem, így Nagymaros is. Én is tele vagyok már ezzel a Nagymaros-témával, és különösen az, hogy nem tudom, mi a vélemény. Mert nem tudom, hogy a tudósok egyik csoportjának higgyek, vagy a másiknak, vagy a politika egyik csoportjának, vagy a másiknak. Kínával kapcsolatban Fock elvtárs. Lehet, hogy nem pontos ez a megfogalmazás, itt arra gondoltunk, hogy a 80-as évek elején, amikor egyik óráról a másikra nem tudtuk, hogy miből fizetünk, akkor egy bizonyos készenléti összeget a Kínai Népköztársaság, két alkalommal volt szó a százmillió dollárról, 32 de hát '56 után is kaptunk, 33 de az túl távol esik talán arra hivatkozni. Erre gondoltunk, lehet, hogy ez 432 Az 1980-as évek elején a magyar gazdaság és a Magyar Nemzeti Bank komoly, napi szintű nehézségekkel küzdött, az ország devizatartaléka folyamatosan csökkent. A nemzetközi hitelváltság, a lengyel országi események körüli bizonytalanság és bizalmatlanság 1981 áprilisára oda vezetett, hogy a hitelforrások elapadtak, de még ennél is nagyobb problémát okozott az, hogy megindult a külföldi - köztük szocialista - országok betéteinek kivonása az MNB-ből. A Szovjetunió ráadásul 1,5 milliárd tonnával csökkentette az éves kőolajszállítások mértékét, amely a belső igények kielégítésében ugyan nem okozott zavart, de a nyugatra való továbbértékesítés elmaradása komoly dollárbevétel-kiesést jelentett. A helyzet rendezéséhez szükséges hitelfelvétel az IMF-hez és a Világbankhoz való csatlakozással volt elképzelhető, amelyről a Központi Bizottság 1981. október 22-én hozott döntést, amikor felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy kezdeményezze az ország felvételét az intézményekbe. A tárgyalások során „a magyar kvóta összegét az IMF esetében [...] mintegy 407 millió dollárban állapították meg, aminek 21,7 százalékát (88 millió dollárt) konvertibilis devizában, a többit (közel 11 milliárd forintot) hazai valutában kellett befizetni a Magyar Nemzeti Banknál vezetett IMF számlára. A közel 100 millió dollár készpénzben történő befizetése az üres államkassza és az elfogyó aranytartalék, az elapadó szokásos hitelforrás mellett megoldhatatlannak látszó problémát jelentett. Visszaemlékezések szerint Fekete János személyes kapcsolatainak köszönhetően a kínaiak adtak annyi devizahitelt, hogy a kvótánkat 1982 szeptemberében sikerült befizetnünk." Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának jelentése az ország fizetőképességéről című, 1983. május 5. keltezésű dokumentum - amelyet Németh Miklós készített - szintén említést tett a rövid lejáratú, „a múlt évi problémák részbeni áthidalását célzó BIS hitelekből 400 millió dollár, valamint a 100 millió dolláros kínai hitel törlesztéséről", amely „a folyó év első négy hónapját terhelte". Bővebben, illetve a dokumentumot közli Honvári János-Torda Csaba: Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz, III. rész. Arch ívnet, 2009/3, az_imfhez_es_a_vilagbankhoz_iii._resz.html (utolsó letöltés: 2023. 04.13.). https://www.archivnet.hu/gazdasag/magyarorszag_csatlakozasa_ 433 1956 után, már 1957. I. negyedévében a Szovjetunió és Kína 87,4 millió dollár devizahitelt, Kína ezen felül még további 7,5 millió dollár devizasegélyt is nyújtott Magyarországnak. Bővebben lásd Honvári János: A szovjet és keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában. Archívnet, 2007/2, https://www.archivnet.hu/ 485
