Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése - Az ötödik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. június 9
Az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülése súlyos vagy nagyon komoly fejlemény következett be, hogy ez nem lezárt munka, ezt tovább kell folytatni. És én ezzel a megközelítéssel értenék egyet, mert például teljesen egyetértek, hogy például a szocialista világgal való viszonyunkban alapvetően érvényesítenünk kell, és erre kell venni az irányt. Az államközi kapcsolatok elveit és gyakorlatát, amit a Szűrös elvtárs is említett, hogy minél kevesebb legyen az ideológia benne, mert az ideológiai téren például jó néhány országgal egyre nehezebb a mi helyzetünk. És az viszont, ha azt élezzük, vagy felvesszük a kesztyűt, az akkor az államközi kapcsolatokra is negatívan hatna. Tehát semmiféleképpen sem lenne jó. Ugyanakkor azzal is teljesen egyetértek, és ez szerintem megfelel a szovjet gondolkodásmódnak, hogy minden egyes szocialista országnak erőteljesebben kell és lehet érvényesíteni a nemzeti sajátosságait. Ezt nem magyarok, mi találtuk ki egyedül, hanem tulajdonképpen ebben teljes egyetértés van a szovjet vezetéssel, és ez számunkra alapvető. Fock elvtárs, egészen máshogy nézne ki a magyar gazdasági kapcsolatok például a szocialista világgal. Hát egyszerűen az nem igaz, hogy mi például a reformbarát szocialista országokkal, úgymond, elnézést a kifejezésekért, én már félek, megalkuszunk gazdasági téren. Ellenkezőleg! Lengyelekkel is szovjetekkel is nagyon komoly új típusú kapcsolatokon munkálkodunk illetékes kormányszervekkel, amelyek tényleg megfelelnek azoknak az új követelményeknek, vagy megpróbálnak megfelelni, amelyek keletkeznek. Hát azért elnézést kérek, de a Szovjetunióval nem stimmel az, hogy korábban már voltak közvetlen vállalatközi kapcsolatok. Pontosan az a probléma, hogy a Szovjetunióban a decentralizálás nyomán még mindig nincsenek meg azok a lehetőségek, hogy közvetlen kapcsolatba lépjünk. Ez is volt az egyik nagy kérdés vagy téma Sevardnadze 20 elvtárssal folytatott megbeszélésen, hogy hogyan lehetne ezt felgyorsítani vagy elmélyíteni, mert komoly cikkekre változatlanul nincs a cikkek terén sem a köztársaságoknak, sem a vállalatoknak önállósága. A lengyelekkel is, de ugyanúgy a többivel, amelyik úgymond nem reformbarát szocialista ország. Hát a Bős- Nagymaros kapcsán kidolgoztunk egy részletes programot arra vonatkozóan, hogy amikor tárgyal a Németh Miklós Prágában, hogy akkor az Adameccel egy sor olyan gazdasági területen próbáljuk felgyorsítani, kiszélesíteni az együttműködést, amely nagyon fontos gazdaságilag, és 420 Sevardnadze, Eduard (1928-2014) 1985-1990 között a Szovjetunió külügyminisztere, majd 1995-2003 között Grúzia elnöke. 475
