Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése - A szocialista országok helyzete, hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal
az emberi jogok általánosan elismert normáit, a lenini koncepció elveit. A nemzetiségek romániai elnyomása diszkreditálja a szocialista gondolatot, rontja a két és sokoldalú együttműködés légkörét és feltételeit. Mindez közös érdekeket sért. A probléma - egyértelmű emberi jogi összefüggései miatt - elkerülhetetlenül nemzetköziesült, és Románia elszigetelődéséhez vezetett. Ennek nem a magyar külpolitikai tevékenység, hanem a román belpolitika az alapvető oka. Ilyen körülmények között várhatóan nem lehet sokáig halogatni, hogy e kérdéskört - legalább általános elvi összefüggéseiben - ne vessük fel a közös fórumokon. Mindenkor számolnunk kell azonban a várható támogatás mértékével. A tapasztalatok azt mutatják - a genfi emberi jogi tanácskozáson lezajlott szavazás is40, -, hogy a probléma ilyen felvetése esetén partnereink részéről legfeljebb hallgatólagos jóindulatra, semlegességre számíthatunk. Ennek meghatározása azonban mindig eseti felmérést igényel. A kétoldalú kapcsolatokban erőteljesen arra kell törekednünk, hogy elősegítsük e konkrét kérdés gyakorlati kezeléséhez szükséges politikai, morális légkör mielőbbi kialakulását, s egyúttal előmozdítsuk a többi országban élő magyar nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan érvényesítését is. Számolnunk kell azonban azzal a történelmi ténnyel, hogy a Nagy-Románia létrehozásának célját követő román külpolitikának a magyarellenesség mindig is szerves összetevője volt. Ezzel összefüggésben kell értékelnünk azokat a jeleket, amelyek szerint a jelenlegi vezetéstől sem idegen a természetes határok elve. A nacionalista indulatok továbbélésének, erősödésének irányába mutat az is, hogy azokat az ország vezetése a belső társadalmi, politikai feszültségek levezetésére alkalmas eszköznek tekinti. A szomszédos szocialista országokkal folytatott együttműködésünkben az eddigieknél is határozottabban kell érvényre juttatnunk a kapcsolatok környezetvédelmi összefüggéseit. Ezt különösen sürgetővé teszik a határainkon kívülről érkező folyóvizek tisztaságával, a nukleáris szennyeződések elkerülésével kapcsolatos érdekeink. Számunkra ez egyúttal belpolitikai kényszerpálya is, mintázta nagymarosi vízlépcső körül kialakult politikai csatározások is bizonyítják. 404 Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 1989. február végén kezdődő üléséről van szó, ahol Horn Gyula február 27-én Romániát az emberi jogok megsértésével vádolta. Az ügyben a szocialista országok nem szólaltak fel, a szavazásban sem vettek részt. Az 1989. március 9-i határozatban elmarasztalták Romániát. Lásd Szüts Pál: Bukaresti napló, 1985-1990. Budapest, Osiris, 1998, 220-222; Földes György: Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 1956-1989. Budapest, Napvilág, 2007,453-459.
