Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése - A szocialista országok helyzete, hazánk kapcsolatai a szocialista országokkal
Az MSZMP KB NJKB 1989. április 28-ai ülése Bulgáriában az érdemi reformokat kezdetben retorikával, látványos intézményi átszervezésekkel, újabban a fontolva haladás szólamaival igyekeznek helyettesíteni. A reformerőket egyelőre folyamatosan háttérbe szorítják. A csehszlovák vezetésre nehezedő, erősödő társadalmi nyomás egyre tarthatatlanabbá teszi a lényegi átalakítás halogatását, az emberi jogokkal kapcsolatos felfogás átértékelését. Az 1960-ban megfogalmazott politikai, gazdasági, ideológiai és más elképzelések fokozatos, ellentmondásos és feszültségektől sem mentes beépülése a jelenlegi gyakorlatba további lényeges kérdések megoldását teszi szükségessé, beleértve 1968 újraértékelését, ami azonban érintené a jelenlegi vezetés legitim voltát. Több szocialista ország vezetése mereven ragaszkodik a hagyományos gazdasági, politikai modellhez és gyakorlathoz, amelytől létük közvetlenül függ. Az NDK vezetői a gorbacsovi bel- és külpolitikával való esetenkénti nyílt szembenállást is vállalják. Törekvéseikben támaszkodhatnak a „belnémet" kapcsolatok biztosította lehetőségeken alapuló, viszonylagos gazdasági stabilitásra, valamint a szociálpolitikai vívmányokra. A változatlanságban való érdekeltségük fejeződik ki differenciált szocialistaközi külpolitikájukban, melyben nagy hangsúlyt kap a Romániához fűződő ideológiai és politikai jó viszony. A kubai vezetés alapállását változatlanul a nemzetközi forradalmi küldetéstudat határozza meg. Fennmaradásának azonban alapvető biztosítéka a szovjet segítség, mely évi kb. öt milliárd dollárt tesz ki. Albániában az óvatos kifelé történő nyitás egyelőre csak apróbb belső változásokkal jár együtt. A külvilág kihívásaira és a belső feszültségekre a román vezetés a klán jellegű egyeduralom további szigorításával, a sovinizmus szításával, a magyar és szovjet veszély sulykolásával reagál. A KNDK 02 ugyancsak családi jellegű diktatórikus vezetése reménytelenül küzd a jelenlegi politikai, gazdasági rendszer fejlődésképtelenségével - melyet Dél-Korea gazdasági előretörése még szembetűnőbbé tesz -, valamint az országegyesítés Kim Ir Szen-i programjának kudarcával. A szocialista világon belüli kapcsolatrendszer paradoxona, hogy a változatlanság konzervatív hívei is az önállóságra, a nemzeti megoldások létjogosultságára hivatkoznak. Mongóliában a sajátos gazdasági viszonyok objektíve korlátozzák a reformok bevezetésének lehetőségét. A reformpolitika ugyanakkor 402 Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Észak-Korea. 447
