Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés háttéranyagai, dokumentumok - Az MSZMP KB állásfoglalása a Munkásőrség működéséről és további feladatairól
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése 3, A munkásőrség mai helyzete A munkásőrség az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. augusztus 14-i határozata, a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény, illetve a Minisztertanács 49/1978. számú rendelete alapján működik, napjainkban is igazodik a változó társadalmi körülményekhez. Jelenlegi feladatait az 1988. májusi értekezletét követően - a munkásőrparancsnokok IV. országos tanácskozásán - fogalmazta meg az országos parancsnok, s e szerint dolgozik a testület. A tanácskozás megerősítette, hogy a testület tevékenységében a közrend, a közbiztonság, végeredményben az alkotmányos rend védelme legyen a meghatározó. A szolgálat ésszerű szervezésével, a kiképzési idő csökkentésével az előző 2 évben egy-egy millió órával, 1989-ben pedig hozzávetőlegesen 2 millió órával kevesebb a munkásőrök igénybevétele. Ma az igénybevétel több mint 90 százaléka a munkásőrök szabadidejében történik. A testület tagja lehet a 18. évét betöltött, büntetlen előéletű minden magyar állampolgár, aki elfogadja az ország alkotmányát. A munkásőrjelölteket a szakaszgyűlések állásfoglalása és a felvételi bizottság véleménye alapján az egységparancsnok veszi fel. Módosult a munkásőr eskü szövege is, amely az internacionalista tartalom mellett jobban kifejezi a nemzeti jelleget. Változott az eskütétel rendje, a munkásőr jelöltek fogadalmát a pártbizottságok első titkárai helyett a munkásőr kollektívák nevében az egységparancsnokok fogadják. Teljesen nyilvánosak az egységgyűlések, azokon minden érdeklődő részt vehet. A testület a sajtónyilvánosságában is feloldotta a misztikus titkolózást, az elzárkózást. Kialakította álláspontját az MSZMP reformtörekvéseiről, az alternatív szervezetek és a sztrájk iránti magatartásáról. Az utóbbi időben sok vita alakult ki a munkásőrségről, olykor szélsőséges támadások célpontja is. Jó szándékkal is felvetik, van-e még rá szükség, nem kevesen viszont ellenséges érzülettel támadják. Leghevesebb ellenzői azzal vádolják, hogy párthadsereg, diktatórikus intézmény. Támadják azzal is, hogy működése olyan anyagi forrásokat von el a költségvetésből, amelyeket más célokra fordíthatna a kormány. Vitatják fennállása és működése jogszerűségét is. A meg-megújuló támadásoknak nagy a propagandahatásuk. Az utóbbi időben egyre gyakrabban személyükben is inzultálnak munkásőröket munkahelyükön, utcán, sőt lakásukban is. Zaklatják, gyakran életveszélyesen megfenyegetik őket és családtagjaikat. Az idei egységgyűlések időszakában különösen megszaporodtak a provokációk. Telefonon, több helyen azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják a parancsnokságokat, 338 az egységgyűlések, helyszínét. A politikai nyomás kettős hatást váltott ki Hatalmi grémium
