Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése Hatalmi grémium a dolgunk most, éppen ezért azt a gondolatot, amit a Barta elvtárs felvetett, amely az önálló gazdálkodásnak a gondolata és az eddig létrehozott objektumoknak, meg eszközöknek az ilyen irányú kihasználását komolyabban kellene venni. Van már erre szándék. Van már erre törekvés. Vannak jó példák rá, tovább kellene ezen munkálkodni, mert ez a konyhára is hoz. Na, hát ettől lényegesebb kérdés, a jelleg és a hovatartozás, kérem, én a '78-as minisztertanácsi határozatot ° alapvetően jónak tartom, ha megtisztítjuk a pártot tartalmazó elemektől. Mert az a minisztertanácsi határozat, sajnos, mint oly sok más határozat, összekeveri a párt és az állami hatáskörnek a dolgait. Mert ugye mi van, ha a Munkásőrség létszámát, szervezeti felépítését, működését a parancsnok javaslata alapján a Minisztertanács hagyja jóvá. Ugyanakkor az van az egyik pontban, a legelsőben, hogy a Munkásőrséget, a Magyar Szocialista Munkáspárt közvetlenül irányítja. Ezt el kell hagyni. Ha lemondtunk a hadsereg, meg a belügy közvetlen irányításáról, akkor mi indokolná, hogy fenntartsuk a Munkásőrség közvetlen irányítását. Szerintem semmi nem indokolja. Az országos parancsnokot a Minisztertanács nevezi ki. Ez a Minisztertanács feladata kell, hogy legyen a jövőben is. Megint van egy olyan ellentmondás, hogy a Munkásőrség igénybevételét a párt első titkára, azután a Minisztertanács elnöke, illetve jóváhagyásukkal a parancsnok rendelheti el. Össze van keverve több dolog. A párt első titkárát el kell hagyni belőle, mert ha a Minisztertanács, akkor az igénybevételét az elnöknek kell elrendelni. Az az alternatíva, ami itt felvetődött, hogy az Elnöki Tanács, akkor ennek megfelelően módosítani. Nem ez ellen küzdők, hanem az ellen, hogy a párt kerüljön ki ezekből az elemekből, mindössze a tanács határozza meg. A pártirányításnak korszerű formáját kell érvényesíteni, s a pártbefolyásnak ettől. Ebben a határozatban azonban van egy funkcióját illetően egy elemet hordozó, de leegyszerűsítő megállapítás: a Munkásőrség karhatalmi erő. Ez így nem tartható tovább, a mai vitánk is azt bizonyítja, hogy ennek egyrészt szélesebbnek kell lenni, másrészt pedig hasonló értékű funkciót kell felvállalni. Ugyanakkor az érték, hogy a Munkásőrség feladatait a Magyar Népköztársaság egységes ország védelmi rendszerében kell meghatározni. Nem akarom a határozatot felolvasni, én csak azt akartam elmondani, hogy itt zavar van, össze vannak mosódva dolgok, magán hordja ez a pártállam koncepciót, mert mondjuk, a Munkásőrség tagjánál az van, hogy felvételén a párttaggyűlés javaslata 308 280 A 49/1978. (X. 19.) MT (minisztertanácsi) rendelet a Munkásőrségről.
