Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése jelleget jobban kifejezi. Én például nagyon el tudok egy ilyen változatot képzelni, Önkéntes Nemzetvédelmi Véderő vagy Gárda, de lehet Önkéntes Honvédelmi Őrség is, vagy Nemzetvédelmi Őrség, a nevek fenn forognak, amit a társadalom jobban el tudna viselni, azt kellene nekünk valamiféle úton-módon majd megfogalmazni, illetve a Központi Bizottság felé, hogy ne a munkásőrségnek az átkeresztelése legyen csak, hanem feladatában is jobb, ha a védelem oldaláról meghatározni, és mindazokat a feladatokat felvállalva, ami talán még a gondolatokban. Én azt hiszem, hogy a munkásőrség átmentésére - ha mentésről lehet szó -, a jó hagyományok tiszteletben tartása mellett a változások végrehajtásához egy alkalmas, egy jó felkészült káderállománya áll rendelkezésre a jelenlegi munkásőrségnek. Itt gondolok az egység, alegységparancsnok vagy társadalmi egységparancsnok, hivatásosok vagy még a központban is. Én azt hiszem, hogy ehhez tudnánk megnyerni azt a jelenleg 60 ezer főt, mondjuk, egy 40 ezer embert, ami reálisan kifejezhetné, de én számot nem mondok, azt, hogy szorosan a Magyar Szocialista Munkáspárt mellett tudhat az ország, a nemzet védelmében. Jelentem, befejeztem. Szombathelyi Ferenc: Én, a munkásőrség múltjával kapcsolatosan aztsummáztam magamban, hogy a történelem szüleménye, szükség szerint jött létre. Jelenét úgy értékelem magamban, hogy politikailag, katonailag, erkölcsileg meglévő erő. Jövőjét tekintve - úgy, ahogy az elvtársak többsége is fogalmazott - pedig egy olyan társadalmi érték, aminek működésére továbbra is szükség van. Egyetlen kérdés van tulajdonképpen, hogy ezt az erőt a továbbiakban hogyan működtessük és üzemeltessük és most szerintem olyan történelmi pillanatban vagyunk - amit a Fejti elvtárs is feszegetett -, hogy politikailag lehetőségünk van, és talán szükséghelyzetben is vagyunk, hogy lépjünk, hogy ebbe illesszük bele a munkásőrséget. Alkotmányozunk, előkészítünk, jogokat formálunk, jogrendet. Ebbe is lépnünk kell, ez is elhangzott, de szerintem szakmailag is olyan helyzetben vagyunk, hogy egy új biztonságpolitikán munkálkodunk nagyjából, amikor a néphadsereg, a határőrség és a belügyminisztérium dolgait rendezi a Központi Bizottság, a Kormány. Tehát mindez adja, hogy ebben az összképben, tehát ha lehetséges és szükséges lépést lehetne tenni. Meggyőződésem, hogy ezelőtt tizenöt évvel kellett volna foglalkozni ezzel, akkor előbbre tartanánk, mert már akkor is érettek voltak a feltételek az igazításhoz, mert, hogy harminckét 300 év alatt megváltozott körülöttünk minden. Na, most, hogy hogyan? Én Hatalmi grémium
