Riba András et al. (szerk.): Hatalmi grémium. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (1989. február 3. – 1989. június 9.) RETÖRKI Források 5. (Budapest, 2023)
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése - A harmadik ülés szó szerinti jegyzőkönyve – 1989. március 31
Az MSZMP KB NJKB 1989. március 31-ei ülése pozíciót elnyerni, de nem egymással szembenálló, s főleg nem a rendszer megváltoztatásáért küzdenek. De nálunk ennek elég, most már markáns megnyilvánulásai vannak. Ha eddig valaki kételkedett, akkor ezen nehéz ma vitatkozni. Ma itt erről van szó. Nem indulhatunk ki ugyanabból, ahol egy stabil, kiegyensúlyozott társadalmi állapotok vannak, amikor ilyen kérdésekről van szó. Feltétlenül őrizzük meg, ezért a szükséges változásokat gondoljuk végig. Megérett ez, nem is kell sok mindenhez ragaszkodni. Tulajdonképpen ez a mondanivalóm lényege. Én bennem felmerült más is, azt hiszem, hogy ilyen helyzetben szabad más alternatívákban is gondolkozni, hogy vajon, úgy ahogy máshol is, hogy esetleg nem-e a hadseregnek egy olyan része, mint például egy önkéntesekből és területvédelemre felkészített. De talán, erről én egyáltalán nem vagyok meggyőződve, de nem is zárnám ki. Ha az jobban járható, a társadalomban jobban elfogadható, és így megőrizhető a munkásőrség. Mindenképp azt mondom, mindent annak rendelnék alá, hogy hogy lehet megóvni, hogy lehet megőrizni, fenntartani. És semmi körülmények között nem szabad megengedni, hogy ez felboruljon, szétváljon. Örülök, hogy Borbély elvtárs, amit mondott, mert nekem már másfélelmem volt, hogy talán már elbizonytalanodik, elkezd szétmenni a munkásőrség. Horn Gyula: Kedves Elvtársak! Az előterjesztéssel kapcsolatban három kérdést szeretnék felvetni. Abból kiindulva, hogy ez az anyag a Központi Bizottság, és ha jól tudom ezt megelőzően PB vitaanyag lesz, vagy annak alapjául szolgál. 1.) Amit hangsúlyozni szeretnék, hogy tényleg én is úgy ítélem meg, mint az elvtársak, hogy ez ma a belpolitikai kérdések egyike, amelyeket vitatnak. Nyilvánvaló, hogy nekünk, helyzetünkből, belpolitikai szituációból kiindulva szükségünk van annak a kimondására majdan - de nem itt, hanem a Központi Bizottság -, hogy a munkásőrség nagyon fontos funkciót látott el, lát el, feladatot teljesített, s tehát ezt meg kell védeni. Ugyanakkor én szerintem alapvetően fontos, mivel belpolitikai téma, s téma - s Kárpáti elvtárs is említette, hogy az egész fegyveres erők napirenden vannak. Mire gondolok? Arra és ez érinti a feladatát is, hogy alapvetően a munkásőrség feladata a közrend biztosításában való közreműködés. És ebbe sok minden belefér. És ez mindjárt azt is jelenti, hogy a munkásőrség nem valamiféle diktatúrának az eszköze. Idetartozik az is, hogy mi úgy ítéljük meg, hogy nem a politikai harc eldöntésének az eszköze sem a munkásőrség és harmadrészt nem is valamiféle politizáló eszköz 293
